Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-11-18 / NYIK és TÖK közös kari tanácsülés - TÖK és Nyelv és Irodalomtudományi kar közös tanácsülése - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”

)- 44 Г

így nem elszigetelt jelenségnek fogja fel, hanem a szocialista nevelési erkölcs és az oktatói erkölcs megnyilvánulásának. Erre azért van különösen szükség, mert hallgatóink tanárok lesznek és csak akkor i&fcira lehetnek szocialista tanárok, ha ezt nemcsak értelmileg, tankönyvön, pedagógiai előadásokon keresztül értik meg, hanem saját egyetemi évei alatt az egyes tanszékeken és intézetekben személyesen tapasztalja.

Kardos Tibor elnök: Kiván-e még valaki szólni?

'IW'

Ha nem, akkor én szeretnék néhány reflexiót hozzáfűzni.

Mindenekelőtt azt, hogy rendkívül sajnáljuk, hogy nem tudtuk a kari ülést tegnap megtartani, de a Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megkért bennünket, hogy halasszuk el, mert 19 megyéből jöttek fel a társulat elnökei és megbízottai a közgyűlésre, amely meghiúsult volna, ha a legkompetensebb professzorok nem vehettek volna részt.

Mikor kézbevettem Bóka elvtárs tematikáját, hogy megnézzem, melyik részhez illene hozzászólanom, akkor egy egész sereg ismeretlen világrészt láttam magam előtt, amelyekről csak sejtelemből tudtam, hogy mi lehet bennük. Annál kellemesebb volt a meglepetésem, amikor rájöttem, hogy nem fogok semmi újat mondani, vagy legalábbis nagyon keveset, mert ugyanazokat a dolgokat szeretném más szsúpontból megvilágítani, mint amit az előadásban hallottunk, vagy amit a hozzászólások felhoztak. Mégis engedjék meg, hogy máskép is megfogalmazzam ugyanezeket a dolgokat, mert ezzel a dolgoknakVegy másik oldalát villantom fel.