Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)
1955-11-18 / NYIK és TÖK közös kari tanácsülés - TÖK és Nyelv és Irodalomtudományi kar közös tanácsülése - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”
*2o/ hatásra törekvés nem volt elég tudatos, körültekintően megvizsgált, átgondolt. Tudni tudtam azelőtt is, de csak akkor tapasztaltam az élmény erejével, hogy nemcsak a hallgatók állanak a tanár megítélése alatt, hanem э-zok is megítélik őt és hogy bár ez az Ítélet nem is kihirdetett Ítélet, de igen nagy az ereje és vagy elősegíti, vagy hátráltatja a tanítványok nevelését. Rádöbbentem, hogy tanítványaim nem ismernek eléggé, nem ismerik munkám egészét, pedig csak a tanár személyiségének teljessége, egész maga- t*xx tartása, tudományos tevékenységének egésze tud mély, megragadó nevelő hatás t gyakorolni. Hogy a hallgatók kiismerjék tanárukat, ehhez.nyilván nem elegendő csak az ±sfex előadás, a szeminárium, de még az sem, hogy a tanár elmegy egy-egy DISz-gyülésre. Ezek mind nagyon fontosak,de ehhez a tanár és a tanítvány sokoldalú, bensőséges kapcsolata szükséges. Ennek a belsóséges személyi kapcsolatnak szükségére befejezésül egy különös szempontból szeretnék még rámutatni. Nem hiszem, hogy titok lenne előttünk, hogy hallgatóink világnézeti, politikai fejlődése nem egyenes- vonalú, nem problémamentes, nem konfliktusmentes. Hallgatóinknak néha egészen komoly világnézeti problémáik vannak, súlyos világnézeti válságokon mennek keresztüli egyes haliga tok. Az egyetemen általában, a mi karunkon különöskép kommunista világnézetet sugárzó előadásokat hallgatnak, ilyen világnézetet sugárzó jegyzetekből és tankönyvekből tanulnak általában, de hallgatóink egyáltalán nem mentesek az idealista világnézet maradványaitól, sokan közülük, különösen a leányok vallásosak, templomba járók. A kommunis ta világnézet igazán meggyőződéssé csak akkor válhat, ha hallgatóink megvívják önmagukban a világnézeti harcot, ha saját- 26 -