Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-11-18 / NYIK és TÖK közös kari tanácsülés - TÖK és Nyelv és Irodalomtudományi kar közös tanácsülése - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”

- 25 ­igyekezik az esetlegességek befolyását csökkenteni, igyeke­zik kiküszöbölni a hatás kivánt irányából az akadályozó moz_ zanatokat. Félreértés ne essék, itt nem hatásvadászatról van szó, vagy valamiféle szinészkedésről. Minderről azért kell véle­ményem szerint beszélni, mert az egyetemi oktatókban kiváló kvalitásaik ellenére sokszor a, hatni akarásnak, a hatásra va­ló törekvésnek ez a tudatossága nincs meg kelló mértékben, vagy nem körültekintően megvizsgált, átgondolt. Engedjék meg, hogy egy olyan személyes élményemre utal­jak, amely rag engem nagyon meggondolkoztatott, sőt pilla­natnyilag meg is renditett. Az elmúlt tanévben felkeresett engem a harmadéves pedagógiai szakos hallgatóknak egy cso­port ja, és nagyon tapintatos, udvarias formában tudtomra adta, hogy a harmadévesek elégedetlenek velem. Elégedetlenek, mert nem ismerem őket eléggé, nincs velük elegendő személyes kap­csolatom, emberi közösségem. Éppen ezért az a tisztelet, amelyet irányomban éreznek, nem a ragaszkodás, a tanár és a tanitvány személyes kapcsolatának melegségéből fakadó, a ta­nítványok személyiségét formáló- tisztelet, hanem inkább ta„ Ián a távolságon alapulói tisztelet, amely inkább akadályoz­za a tanítványokra gyakorolt személyes, pozitiv hatást és nem stíasrag elősegíti. Ez volt körülbelül mondanivalójuk lé­nyege. Sok mindenre döbbentett rá hallgatóimnak ez az őszin­te megnyilvánulása. Előszöris arra, hogy hallgatóink igénylik a tanár személyes közelségét, rádöbbentett, hogy bár elméle­tileg tisztában voltam a személyes hatás pedagógiai jelentő­ségével, a gyakorbatÄcacs gyakorlatban a saját munkában a C ' , i * ?oO

Next

/
Thumbnails
Contents