Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-10-14 / rendkívüli kari tanácsülés - Rendkívüli tanácsülés a Központi Vezetőség augusztusi határozatainak végrehajtásával kapcsolatos kari feladatok

- б tömegszervezet. Még hátra vagyunk itt a helyzet igazi felismerésében és a jó módszerekben.

А ш harmadik fontos kérdés a következő. Igen sokszor hangzik el velünk szemben az igény kivülrol és örvendetesen egyre többször belülről is, hogy szükség van arra, hogy a kar a maga szakterületeink ideológiai fórummá váljék. Itt azonban nagyon nehéz a hejtyes egyensúlyt megtalálni. Van egy állandó kontroverzia: helyesen hangsúlyozzák tudós professzoraink, hogy ideológiai fórum nem lehet az az intézmény, amely saját ideológiai problémáit nem oldja meg, ugyanakkor azonban kint a kapun dörömböl a szükség.^

Itt sincs vagy-vagy. ügy lehetünk ideológiai fórummá, ha önfeláldozó munkával dolgozunk azon, hogy fundamentáliw problémáinkat megoldjuk, de nem utasitjuk el a kivülrol jelentkező igényeket sem. Gondoljunk arra, hogy jelenleg milyen irodalmi viták folynak; milyen szomorú, ho^y még nem tud jóik ebbe teljes mellel bevetni fiatal irodalmi gardánkat, mint kiritkusokat,^ előadókat stb., hogy abban az eszmei zavarban, ami az irodalmi világban most forr, még nem tudunk teljes mellel résztveüni. Gondoljunk arra, hogy akármilyen sok £ vita volt az uj helyesírási szabályzat ügyében, a helyesírási vita során sok magyar nyelvész nevét ismerte meg a társadalom, sok embernek támadt fel érdeklődése a magyar nyelv- tudomány iránt, pedig ez a vita úgy született meg, hogy egy közszükségleti cikket kellett kiadni. Nyilván ez a helyzet a leiró nyelvtan kérdésében stb. is. Kitűnő orientalistáink munkájára nagyon kevés fény* szóródik az egyetem falain belül, de ugyanakkor mindenki tudja lassanként, hogy az, hogy mi a keleti irodalmakhoz, pl* a csodálatosan gazdag kimn^ajirodalomhoz hozzájuthatunk kitűnő magyar tolmácsolásban, annak köszönhető, hogy az illető tanszék ettől sem zárkózik el. Vigyázzunk, hogy sem az egyik, sem a másik oldalra nem csússzék el a kérdés: ne zárjuk be kapuinkat, de ne odázzuk el alapvető problémáink marxista módon való megoldását sem*

Hollós István rámutat még egy-két olyan pontra, amely a Xá K.V. határozatokban súlyponti kérdésként szerepel, de a referátumban nem hallott róla. Amikor a K.V. megvizsgálta egyetemeink politikai és nevelő szakmai munkáját, megállapitóttá, hogy az elmúlt években komoly eredményeket értünk el, ugyanakkor azonban árpolitikái nevelő munkában nem értünk el megfelelő eredményt. Éppen ezért a határozat fő feladatként jelöli meg az egyetemi oktatók részére, hogy itt olyan tanárokat neveljünk, akik politikailag szilárdak, a párthoz és a néphez hü, szakmailag jól képzett pedagógusok lesznek és iskoláinkban a szocializmus szellemében tudjak nevelni dolgozó népünk gyermekeit. Ezért a munkáért elsősorban az egyetemet, a dékánt teszi felelőssé a K.V., de felelősek a tanszékvezetők és a tanszéki oktatók is. Hogy megfelelően tudjuk végrehajtani a határozatot, "elsősorban meg kell javitani az egyetemen a szakmai oktatás politikai és ideológiai szinvonalát", fokozottabb gondot kell forditani az előadások szakmai és ideológiai tartalmára, - mondja a K.V. Itt komoly felelősség hárul az egyetem felsőbb szerveire is. A K.V.-határozat felhivja az Akadémiát, hogy adjon szakmai segitséget ideológiai vitáié rendezésére az egyetem oktatói számára. Tisztázni kell vitás ideológiai problémákat és ezen a réven fel kell számolni az egyetemen még meglévő burzsoá maradványokat.

A K.V. leszögezi, hogy biztositani kell az egyetemen a tanszemélyzet ideológiai fejlődését és ho^y az egyetemen dolgozó minden egyes oktatónak tudományos munkát kell végeznie. Srra is rámutat a határozat, hogy anyagiak biztosításával kivánja az egye*»