Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-10-14 / rendkívüli kari tanácsülés - Rendkívüli tanácsülés a Központi Vezetőség augusztusi határozatainak végrehajtásával kapcsolatos kari feladatok

- 7 ­* temi oktató-nevelő munkát továbbfejleszteni. A második 5 éves terv biztositani kivánja a tanszékek felszerelésének felújítását és továbbfejlesztését. Hamutat a határozat arra is, hogy megfelelő káderekkel kell ellátnunk az egyetemet. Az egyetemnek legyen előválogatási joga: azokból a fiatalokból, akik hazai egyetemen, mint aspiránsok stb, végeznek, az egyetem válogasson. Itt az Akadémiának nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy kiváló ok­tatókat vigyen az egyetemre szakmai téren, hanem figyelembe kell venni politikai fejlettségüket is. A K.V. határozata kimondja, hogy az aspiránsok politikai nevelésére az eddiginél sokkal na­gyobb gondot kell fordítanunk. A munkás-paraszt hallgatók oktatásának kérdésében feltétlenül meg kell találnunk a módot, hogy munkás-paraszt és szakérettségis hallgatóink rendszeres pedagógiai támogatást kapjanak. Ennek első lépése az a segités, amelyet a kari vezetéstől kaptak az oká^tók az elmúlt hónapokban. Meg kell azonban tartani az egyetemi okta­tás színvonalát. A K.^. rámutat, hogy az elmúlt esztendőkben az egyetemeken még igen nagy® volt a bukási arány. Mindent el kell követnünk, hogy ez csökkenéjék. Meglehetősen sokan hagyták el az egyetemet munkás-paraszt hallgatók és nem fejezték be tanul­mányaikat. A K.V. erre is felhivja figyelmünket: mindent d kell követnünk, hogy ezek el tudják végezni itt tanulmányaikat. Mindezért felelősek vagyunk л folytatja - akik itt dolgozunk az egyetemen, a kari vezetés és a tanszékek vezetői is. Az utóbbiaknak fokozottabb mértékben kell foglalkoziok már ebben a tanévben a munkásüparaszt és szakérettségis hallgatók tanulmányi eredményeinek biztositásával. A K.V.-határozat kimondja, hogy munkás-paraszt hallgatóinkat és oktatóinkat, akik politikailag és szakmailag kiemelkednek, az eddi­ginél sokkal nagyobb megbecsülésben kell részesíteni az egyetemen, előnyben kell részesíteni őket külföldi tanulmányútaknál, jutalma­zásoknál és kitüntetéseknél. Tanszékeinkre is komoly feladatot ró a DISZ szervezeteknek az egyetem területén való támogatása és irányí­tása; ezek az ifjúsági élet mozgató erői legyenek, de ehhez az ok­tatók segítsége kell. A pártszervezetek feladatát is kijelöli a ha­tározat - fejezi be Hollós elvtárs - és mi ennek értelmében kivánjuk segiteni a munkát. Lutter Tibor az optimizmus jogosultságáról szól. Pártszervezeteink- től nagyobb segítséget kapunk, mintha múltban - állapítja meg -, tan­széki értekezleteink színvonalát lényegesen fel tudjuk emelni ezen a réven és olyan megbeszéléseket szervezünk, amelyeken együttesen vitatjuk meg a problémákat. Optimizmusra jogosit az ifjúság han­gulata. A múlt esztendőben - g folytatja - tanszéki rendezvényeink felülről, a mi kezdeményezésünkre jöttek létre, az idén a hallgatók maguk jöttek különböző rendezvények terveivel; ezeket a munkatervbe beépítettük. Az intézetek közötti tapasztalatcsere éppen a munkas- paraszt, szegényparaszt hallgatók megsegítése kérédésében megindult" és ezt ki akarjuk terjeszteni. Az oktatáson kivüli beszélgetések során a hallgatók részéről igen sok ferde nézet is került elénk és ezeknek megoldása csak azon az alapon lehetséges, ahogyan Bóka elv­társ kifejtette. Az angol intézet oktatói ezen a téren már eredmé­nyes munkát végeztek. Speciálkollégiumokon - mint amilyeneket a világirodalmi tanszék tart - a hallgatók elég nagy számmal és rend­kívüli érdeklődéssel vesznek részt: ezeknél a hallgatók száma a félév előrehaladtával nem csökkent, hanem emelkedik* Ugyanez a helyzet a diákköri munkával^ Itt a hallgatók érdeklődése nagyobb, mint a foglalkoztatás lehetősége, legalábbis angol szakon.

Next

/
Thumbnails
Contents