Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-10-14 / rendkívüli kari tanácsülés - Rendkívüli tanácsülés a Központi Vezetőség augusztusi határozatainak végrehajtásával kapcsolatos kari feladatok

Nagy Miklós, aki a diákkört Hosszú időn keresztül vezette, most más feladatokat akar ellátni - szögezi le Tolnai elvtárs -/találunk erre más fiatal oktatót. Hány olyan Hallgatót tudunk javasolni, akik a komoly munkában fognak résztvenni a diákkörökben? Kilenc olyat javasoltunk a tavalyi elsőévesek közül, akik tavalyi munkájukat folytatják s a diákkörben szerepelni tudnak.

Az idén tart Tolnai elvtárs speciálkollégiumot is és erre az elsőévesek közül 35-en jelentkeztek, ami nagyon megnyugtató. Ezek e- gyelőre rendszeresen eljárnak és közülük 22 munkás-paraszt származású, Ez is mutatja az idei felvétel nagy emelkedését a tavalyi emelkedett színvonalhoz képest is.

Bóka László a dékán referátumával egészében egyetért. A mi nevelő- munkánkban - állapit ja meg - kétféle túlzásba szoktunk esni, amikor karunk ideológiai Helyzetéről beszélünk. Az egyik túlzás - amely különösen a felelősségrevonás esetében történt meg - Hogy elfeledkezünk arról, Hogy valóban nemcsak mi neveljük Hallgatóinkat és úgy teszünk, mintHa minden, ami a kari ideológiai állapotot érinti, kizárólag a kari munkának lenne személyes felelőssége.

A túlzás másik, veszedelmesebb fajtája, amikor azt szoktuk mondani, Hogy Hiszen a kar nem független terület, Hallgatói £letük legnagyobb részét nexü a karon töltik, teHát bizonyos mértékig úgy érezzük, Hogy mentesítve vagyunk a felelősség alól, mert Hiszen az egész orsaág nevel, nemcsak mi. A kérdés mindkét felvetése Helytelen. Valóban nemcsak mi neveljük Hallgatóinkat, Hanem az egész társadalmi élet - jó és rossz irányban - és erre kell felkészülnünk, mint nevelőknek. Azokat a problémákat, amelyeket a társadalmi, irodalmi, tudományos stb. élet ad fel a Hallgatóknak, rendkívüli alapossággal ismernünk kell. Mi sem zárkozHatunk be az egyetem falai közé, Hanem át kell tekintenünk a belpolitikai, külpolitikai Helyzetet, az irodalömpolitikai Harcokat stb. és ezekben a kérdésekben marxista-leninista ideológiánk értelmében, legjobb tudományos meggyőződésünk szerint és nevelői szenvedéllyel fel kell vennünk a Harcot minden ellen, ami káros.

Ennek a tájékozottságnak és nevelői Hatásnak alapvető feltétele a tanár és diák őszinte viszonya. Nemcsak arról van szó, Hogy a Hallgatók elmondják azokat a véleményeket, amelyekről eleve tudják, Hogy azok ideológiánk szerint Helytelenek. Ez természetesen szükséges, de a ^gyakorlati nevelői tapasztalat az, Hogy ennek az őszinteségnek a gyümölcsöztetéséhez nem az szükséges, hogy a tanár megjegyzés, vita nélkül fogadjon el mindent', amit valaki feltár előtte, Hanem az őszinteség feltétele az, Hogy a felvetett Helytelen nézetekre azonnal kemény birálatot, vitát kapjon a tanártól a Hallgató, akkor érzi meg, Hogy emberszámba veszik, akkor lesz őszinte, Ha vitatkoznak vele, Ha kell: késhegyig menő Harcot h folytatnak vele szemben mindaddig, mig a Helyes álláspontot ki nem alakitják.

Másik nagyon fontos ut a tudományos diákkörök munkája, azoknak a tanszéki rendezvényeknek munléga, amelyeket az idegennyelvi tanszékek kezdeményeztek /ebbe belekapcsolódnak a magyar tanszékek is/ és ebben a tanárok aktiv részvétele. Az első ilyen rendezvényre - folytatja Bóka elvtárs - az Uj Hang fiatal szerkesztőjét,

Simon Istvánt Hivtuk meg és ennek a vitának értékelésénél az derült ki, Hogy azért volt eredményes, mert nemcsak a Hallgatók"vitatkoztak egymással és az előadóval, Hanem karunk legjobb fiatal és 'idősebb oktatói is résztvettek ebben a vitában. Amikor Hire ment, Hogy az oktatók komolyan résztvesznek ezekben a vitákban, problémákat vetnek fel, egy pár Hallgatónk azt mondotta: ide ér-