Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-10-14 / rendkívüli kari tanácsülés - Rendkívüli tanácsülés a Központi Vezetőség augusztusi határozatainak végrehajtásával kapcsolatos kari feladatok

-2«

Tamás Lajos kijelenti-, hogy Nagy ^klóssal beszélt tegnap, vagy tegnapelőtt és ő kijelentette, hogy általában az oktatók között nem mutatkozik kellő érdeklődés a tudományos diákkörök vezetésének vállalása tekintetében, különféle elfoglaltságokra hivatkoznak; Nagy Miklós is felvetette ezt a maga részéről. Szauderról mondotta, hogy túl van terhelve; de mások, ha áldozatot is kell hozni, mégegyszer mag kell hogy fontolják a kérdést, mert ffamás elvtárs szerint lehetetlenség, hogy október közepén még mindig azon vitatkozunk, hogy ki legyen a diákkörök vezetője. Tamás elvtárs a magyar irodalmi tanszékekről beszél. Éppen a munkás-paraszt származású hallgatók voltak azok, akiknek szereplése a múltban több okból nem volt kielégítő a diákkörökben; sokkal nagyobb aktivizálásukra van szükség. Áprilisban akarnak rendezni tudományos diákköri konferenciát. Már most biztositani kell ennek sikerét avval is, hogy ebbe kellő számban a munkás-paraszt származású hallgatók is bekapcsolódhassanak a velük való megfelelő foglalkozás alapján. Azoknak, akik félénk természetűek, ha az oktatóit közül valaki többször szót vált velük, ez nagymértékben felvillanyozza érdeklődését. Saját tanszékéről hoz fel példát erre.

Nagy eredményeket érhetünk el az áprilisi konferencián, ha már most tudatosan foglalkozunk mindazon kérdésekkel, amelyek a sikeres munka előfeltételei. Örömmel jelenti, hogy a pedagógiai tanszék hallgatóinak, akikről hallani lehetett, hogy a túlterhelésre való hivatkozással eleinte hűvösen fogadták a tudományos diákkörök ügyét, Ágoston elvtárs hatására megváltozott az állás- pontúk, és Tamás elvtárs Ágostontól már szép elgondolásokat kap az egyes kutatócsoportok konkrét terveiről. Minden csoportnak látnia kell már most a konkrét kérdéseket, hogy áprilisban sikeres legyen a konferencia. Ez a feladat is nagyon szervesen illeszkedik bele a tudományos káderutánpótlás kérdésébe. Nagyon kéri a tanszékvezetőket, hogy ahol még bármilyen hiányosságok volnának a diákkörök terén, ellenőrizzék ezeket a kérdéseket és gondoskodjanak a hiányosságok kiküszöböléséről.

Kardos Tibor dékán a hozzászólással egyetért.

Bárczi Géza megemlíti, hogy a tudományos diákkör minden részlegének volt egy vezetője és egy adminisztrátora. Most beiktattak még egy összekötőt, aminek az értelmét nem látja világosan. Ha ugyanis hozzáfordulnak, 6 kénytelen a vezetőtől vagy az adminisztrátortól érdeklődni. Egyszerűbb volna, ha az, akinek valami kívánsága van, közvetlenül a vezetőhöz vagy az adminisztrátorhoz fordulna, mert ez a közbeiktatás bürokratikus dolog, az összekötőnek nincs pontosan meghatározott szerepe.

Kardos Tibor dékán szerint ha csak küldönc szerepük lenne az aktivistáknak, akik Tamás Lajost segítik, nem volna rájuk szükség. Amikor azonban - folytatja a dékán - mi ezeket az aktivistákat kijelöltük, szemünk előtt az lebegett, hogy ne vegyük túlságosan i- génybe a diákkörök vezetőit és adminisztrátorait. A dékán évek ó- ta tart ideológiai konferenciát és erre elküldött a minisztérium, a kari vezetés és a pártszervezetis olyan bírálókat, akik meghaB- gatták a konferenciát és a konferenciavezetővel összeülve közölték észleleteiket. Amikor ezek a megfigyelők elmaradtak, Kardos elvtárs kérte, hogy küldjenek ki ilyeneket, ügy gondoltuk - jelenti ki a dékán - hogy ezekkel az összekötőkkel, akik ugyancsak az intézetek beltagjai, gazdagodik ez a munka. Ha azonban az lenne a diákkörök vezetőinek véleménye, hogy bízzuk ezt a munkát csupán az adminisztrátorokra, ennek semmi különösebb akadálya nincs. Összekötőkkel azonban jobban el tudjuk érni a célt.