Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)
1956-01-21 / kari tanácsülés - 1./ Gombocz Zoltán emléktáblájának leleplezése - 2./ Az egyetemi káderfejlesztési terv megvitatása - 3./ A félévi vizsgák állásának megvitatása
3 lágositására volna szükség. Pillanatnyilag nem.tudna senkit, aki alkalmasabb volna tanszékén a tanársegédi állás betöltésére, mint az ő munkatársa, aki viszont a terv más szempontjai szerint mégsem alkalmas, Ha mindezt a minisztérium felé továbbítja a kari vezetés, általános érvényű határozatok is születhetnek. Szabó Denes docens: az egyetem káderfejlesztési terve már akkor eldől, amikor felvesznek valakit az egyetemre. Ezért fokozott mértékben kellene figyelni az egyetemi felvételekre. Már itt a felvételeknél is igen kiváló reménységeket irányíthatnak más szakre, mint ahová menni kivánt. Már íavaiy is panasz volt, hogy kiváló képességűeket, akik megérdemelték volna,y nem tudtak felvenni az egyetemre. V Bóka László: a terv logikusan következik a Párt és az állam osztály- politikájából. Ezt a tervezetet m ndnyájunknak, akik ezt a politikát helyeseljük elő kell mozdítanunk* Van a kérdés végrehajtásának bio- nyos szubjektív pátosza, A végrehajtás lényege az, hogy bizunk-e abban, hogy a magyar dolgozó nép gyermekeiből olyan tudományos utánpótlást tudunk nevelni, amely nagyobb lehetőségeket nyújt, mint az eddigi' rendszer, amely e^y szűk körből válogatta a tudományos dolgozókat, és az egyetemi oktatokat. Ennek a tervnek a kerete azonban az a politika lesz, amely ennek a tervnek a végrehajtásától elválaszthatatlan és ennek a óéinak a betöltése függ ä végrehajtás módjától. Nekünk mindenképpen tartózkódnunk kell attól, hogy személycseréknél ne legyen meggyőző a személycsere, Akkor ér el az osztálypolitika nevelő értékű sikert, akkor válik a munkásság és parasztság hatalomátvétele reálissá, ha biztosítani tudjuk azt, hogy ezen osztályok legkitűnőbb fiait emeljük be ezekbe a pozíciókba* Meg kell győzni arról mindenki};, hogy a szélesebb bázisból való válogatás több lehetőséget ad, mint a szűk bázisból való válogatás, A hallgatók ismeretében ennek a lehetősége biegvan. Egyetért Szabó Dénes docenssel, hogy a végrehajtás alapfeltétele a felvételeknél kezdődik, A végrehajtás sikere függ az emberekkel való foglalkozás módjától is, A káderekkel való foglalkozás módja az, hogy nevelni tudnak kitűnő munkás-paraszt hallgatókat az egyetemi és tudományos munkára, ami a nevelőmunka kérdése, de idő és alkalom kérdése is, E észségesnek találja, azt a gondolatot, hogy módunk nyíljék ismét a demonstratori rendszer alkalmazására, hogy egyes hallgatók bizonyos körülmények' között nagyobb odaadással tudjanak felkészülni hivatásukra. Az egyetem káderfejlesztési problémája, hogy minél több legyen az oktatók között olyan, aki tanári gyakorlattal rendelkezik. Jelenleg - sajnos - kevés van ilyen. Sajátos, hogy olyanok készitik elő pályájukra a tanárszakos hallgatókat, akiknek nincs, ezen a téren tapasztalatuk* Olyan javaslatot kellene tenni az Oktatásügyi Minisztériumnak, hogy olyan hallgatókat, akiket az utánpótlás szempontjából szeretnének felhasználni, helyezzék ely ugyan el, de biztosítsák a tudományos továbbfejlődésüket, E módszer helyességére példát találhatunk mai kiváló professzoraink között is, akik valaha maguk is igy indultak el tudományos munkájuk utján. Legyen gondjuk a fiatal tanároknak arra, hogy megtartsák az‘ egyetemmel való kapcsolatot. Javaslón! kellene az utazási kedvezmények kiterjesztését: az évi egyszeri utazási kedvezmény helyett évente négy, vagy még többszöri kedvezményt kapjanak a fiatal' tanárok* Ha megnézzük a modern filológiai tanszékeket, sajátos képet látunk: a német tanszéken kiváló irodalmi képzés folyik. Ha a szláv tanszéket nézzük, ott viszont nyelvész-képzés folyik és az irodalom elsikkad. De, ha ez összefoglaló tudományos fejlesztési terv, amely felvázolja, hogy az egyetemnek mi a tudományos és tanárképzési feladata, és ehhez hozzámérjük a pozíciók szükségességé}; a helyzet megváltozik, A jelenlegi helyzet azzal a nehézséggel jár, hogy a világirodalmi oktatás még mindig erősen nyugati irányú; szólamszerüen
