Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-05-10 / rendkívüli kari tanácsülés - 1./ A tanszékek összevonásának kérdése

855-82/1955.

'V^öomaiwíí1®

JEGYZŐKÖNYV

az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karának 1955. május 10-én tartott rendkívüli tanácsüléséről.

Napirendi

A tanszékek összevonásának a kérdése.

Jelen vannak:

•

Kardos Lajos dékánhelyettes , Веке Ödön, Morevcsik Gyula,

Harmatta János, Tolnai Gábor, Sőtér István, Hadrovics László,

Tálasi István, Kardos László, Eckhardt Sándor, • Németh Gyula,

Szabó Árpád, Bárczi Géza, Fekete Lajos, Marót Károly, Tamás Lajos egyetemi tanárok, Lutter Tibor, Ágoston György, Hollós István,

Szauder József, Sárkány László, tanszékvezető egyet, docensek,

Horváth János, Szabó Dénes egyet, docensek, Dallos György, Komor Ilona, Sallay Géza, Csongor Barnabás, Koczkás Sándor, Hegyi Enure Lavotha Ödön egyet, adjunktusok, Sinka Erzsébet a DISZ-Bizottság részéről, Plette Ferencné az Id.Nyelvi lektorátus vezetője, Szobotka Tibor kari titkár.

Kardos Lajos h. dékán ismerteti a rendkívüli tanácsülés egyetlen tárgysorozati pontját, az O.M.-nak a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar egyes tanszékeinek közös intézetekbe történő összevonásának kérdését. Ismerteti az összevonás tervével kapcsolatos oktatási, tudományos és gazdasági elgondolásokat és azt, hogy egyelőre tervezetében az OM. romanisztikai, germanisztikai, magyar irodalomtörténeti és klasszika filológiai tanszékek felállítására gondol. Kéri a tanácsülés tagjait, hogy vitassák meg a tervezetet.

Eckhardt Sándor professzor: a javaslatot tudományos és pedagógiai, sőt gazdasági vonatkozásban is elhibázottnak tartja. A budapesti egyetemen 1922-ig ezek a tudományszakok valóban egy intézetben, az úgynevezett modern filológiai szemináriumban kaptak hajlékot és ennek következtében nem is fejlődtek. A tudomány mai specializáltsága mellett lehetetlen a tervezetben megjelölt "romsnisztika" közös elnevezés alatt az érintett tudományszakokat egy intézetbe zsúfolni. Az 1922-ig megvolt visszás állapotot súlyos harcok árán sikerült megszüntetni és az érintett tudományszakok azóta virágzanak hazánkban.

Az összevonás nemzetközi vonatkozásban is kedvezőtlen visszhangot keltene, mert nyilvánvalóan visszafejlődést jelent. Az összevonás a pedagógiai szempontok súlyos sérelmét is jelentené.

Lutter Tibor tanszékvezető docens: a tervezetet teljes mértékben el- f о gadh at at1annak tartja. Ha a tervezet célja az, hogy nagyobb egységet biztosítson a mouern nyelvi tanszékek között, úgy ezt más eszközökkel - a tapasztalatcsere már kialakult módszereivel, a program- készítés, tantervkészítés eddig is sikeresnek bizonyult bizottsági munkálataival, közös pártmunkával és DlSZ-munkával könnyen és eredményesen megvalósíthatónak tartja. Tudományos szempontból az összevonást nem tartja célravezetőnek azért, mert ez gátolná az egyes tudományszakok eredményes művelését. Az angol tanszéknek a német tanszékkel "germanisztikai" tanszék címen való összevonását tudományos szempontból sem tartja helyesnek; az anglisztika már 100 esztendővel ezelőtt sem volt a germanisztika fióktudománya. Megfordítva éppen