Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-03-23 / kari tanácsülés - 1./ A rektori-dékáni értekezlet anyagának ismertetése - 2./ A tentervkészítési alapelvek tervezetének megvitatása - 3./ A tanszékek összevonása

-5mulasztás? Lehet, hogy ez az előadásokon múlik. Karunk nem heterogén kar, a tanszékek összefüggenek, kapcsolatukon javítani kell. Javasolja, hogy a tanszékek értekezleteikre hívják meg más tanszékek vezetőit vagy oktatóit.

Bóka: A két utolsó felszólalásra válaszolva mafaa is megerősíti a tanszékek közti szerves együttműködés szukáébesséöát. ót magát más karok, sőt egyetemek is meghívják tanácsüléseikre, ugyanígy más karok is kérnek tőlünk segítséget, pl. a Történettudományi Kar.

Az állami fegyelem kérdéséről a legutóbbi tanácsülésen már volt szó, ezen túlmenően nem kivánta a mostani népes gyülekezet hangulatát a kérdés felvetésével rontani. Sem a DISZ, sem a Tanulmányi Osztály nem felelős a kari vezetéstől függetlenül az ösztöndíj kifizetésnél felmerült hibákért. Kern lehet baj az, hogy egy referátum túl sok kérdést érint', ezeket a kérdéseket és a hozzájuk fűződő/ válaszokat tanszéki értekezleteken kell konkretizálni. Az itt hozott határozatokat a tanszékek még e héten megkapják. Üdvözli Pais Dezső professzort 69-ik születésnapja alkalmából.

Áttér a tantervkészítési alapelvek tervezetének megvitatására és kéri a kari tanács tagjait, tegyék meg észrevételeiket.

Horváthné: Ismerteti a szakszervezeti Nevelési Bizottság álláspontját’. /1. melléklet./

Moravcsik: A speciális kollégiumok a javaslatban meghatározva szerepelnek. Ezeket nem lehet merev keretbe szorítani, a hallgatók érdeklődése és a professzor vizsgálódásai szabják meg a speciálkollégiumokat .

Ágoston: Nem helyesli a tervezet első részében kifejtett alapszempontokat. Nem ért egyet azzal, hogy az egyes tárgyakat sok ki tantárgyra osztották fel. Az egyetem jellegéhez hozzátartozik a tudományok differenciált tanítása. Az egyetemi képzés céljából kiindulva mi g kell állapítani azt a tudásminimumot, amit a hallgatóknak feltétlenül el kell sajátítaniok és amiből vizsgát kell tenni- ök. E tudás elsajátítását az oktatóknak úgy kell lehetővé tenni, hogy fő és ajánlott kollégiumok keretében adják elő azt. De ezenkívül az egyes tudományágakat differenciáltan is nyújtanunk kell. Itt van nSf/y szerepe a speciálkollégiumoknak. Ezekkel kapcsolatban helyesli Moravcsik professzor álláspontját. A tantervkészít sínek szerinte mindenekelőtt a célt kellene pontosabban meghatároznia. Egyébként a tervezet tendenciájával egyetért, így a vizsgarendezer alapelveivei, az egész szerkesetével, menetével stb.

Kardos László: Moravcsik megjegyzése, hogy a speciálkollégiumok tárgyat és óraszámát nem lehet előre megjelölni, félreértésből fakad; csak a félévek elejére kérik. A tervezetből hiányolja azt a gondolatot, hogy mi itt nem adjuk elő az egész anyagot, hanem csak az arra a félévre eső egy-kit jelentős momentumot. Ennek szerinte a tervezetben tükröződnie kell. Egy további bizottsági ülés már foglalkozott a vizsgafajok meghatározásával. A kollokviumokat akkor pontosabban definiálták. Helyresli a részletes ismeretek követelményét, de kiegészíteni kívánja annak az anyagrésznek vázlatos ismeretével, amiből az előadott anyagot kiemeljük.

Kardos Tibor: A tervezet d/ pontjában benne van a Kardds László felvetette kérdés. Az alapé Ívekkel egyetért, de nem így a megelőző t<‘ ntervek bírálatával: a heti óraszám igény a tananyag egészéhez volt mérve. A jelen tervezet hallgatólagosan kihagyja az idegen nyelvi képzés igényeit. Az egy félévben előadható elméleti órák számát hat tantárgyban gelöli meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a honvédelem, marxizmus és pedagógia oktatás mindegyikének egy elméleti főkollégiuma van, marad a két szakra három, de mivel mindegyik