Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-03-23 / kari tanácsülés - 1./ A rektori-dékáni értekezlet anyagának ismertetése - 2./ A tentervkészítési alapelvek tervezetének megvitatása - 3./ A tanszékek összevonása

szak irodalomra és nyelvészetre oszlik, egy fő kollégium elsikkad.

Nem tud egyetérteni a szakszervezeti javaslatban foglalt heti óraszám csökkentéssel. Ez a magyar-idegen nyelvi képzésnél nem lehetséges.

Turéczi-Trostler: Az első rész d/ pontjának megvalósítását fontos- nak tartaná, ha a tanulás etikája megfelelő fokú volna, de nem az. Elvnek azonban igen lényegesnek tartja. A következő pontban nem tartja exaktnak az eszmeiség és a tudományosság elveinek alkalmazását. A speciálkollégiumoknak két fajtája van: az egyik már leszűrt, a másik még folyamatban lévő tudományos problémák kifejtésére törekszik.

Kardos Lajos: A képzés céljának megállapít, sáben bizonytalanság mutat ко zik. Szerinte eg„, tudományszakban mabasabb általános képzést kell adnunk. A tanári foglalkozásra való képzés más jellegű. Ennek a kettősségnek a megoldását dűlőre kellene vinni. Képezzük a középiskolai tanárokat is tudományos szellemben.

Bóka: Horváth Jánost idézi: Tudós tanárokra van szükség. A felmerült kérdések azt mutatják, hogy a tanácstagok a tervezettel helyes intenciók alapján foglalkoztak. Bizonyos hivatásokra egyetemünk tudományos képzést ad. Örvendetes jelenségként üdvözli azt az elaborátumot is, amit a Módszertani Bizottság és a szakszervezet dolgoztak ki. A speciálkollégiumok kérdésében meghatározhatónak tattja, mi legyen a kötelező kollégiumok száma, ehhez mérhetjük a speciálkollégiumokat. Az óraszám igényének kérdésében az a veszedelem, hogy paritásos alapon jelentkezik bizonyos igény, ami nem helyes. A hallgatás nélküli kollégiumokat ne állítsuk be túl távoli perspektívába, ne becsüljük alá hallgatóink zömének igényét. Helyette vigyázzunk arra, hogy csak azért, mert jó tankönyv áll rendelkezésükre, ne törekedjenek oly tárgyak előadásnélküli elsajátítására, amelyeknek nevelési, vagy módszertani jelentőségük van. Az átmenet zökkenőire az elvi viták világosságot fognak deríteni. A nehézségek leküzdését az új ösztön-, díj rendszer is elősegíti. Minden elhangzott javaslatra nem kivén itt felelni, hanem azokat még alaposabban átdolgozza és összefoglalt formában eljuttatja a minisztériumhoz.

Ezután rátér a tanszékek összevonásának napirendi pontjára.

A tanácsülés résztvevői a beszámoló vonatkozó részletét megkapták. Eelveti a kérdést, egyetértenek-e a kialakult felfogással. Az elv az, hogy az összetartozó tárgyak ne szakadjanak szét túlságosan, se felesleges adminisztráció ne legyen. A jelenlegi beosztást nem tartja túlszéttagoltnak, ahol bontás történt, ott a munka hatékonyabbá vált. Az adminisztrációt azért nem tartja problémának, mert igen kevés tanszéknek van adminisztrátora. Megfontolandónak tartja,hogy a tanszékekre való szakadás révén egy-egy szak összefüggő, nevelési és oktatási terve csorbát ne szenvedjen. Ezen a téren voltak hibák. Gyakorlati megoldásként javasolja, hogy az egyszakos oktatók közösen nézzék meg a tudományszakuk körébe tonható tanszékeket. A tanszék- vezetés kérdésébe! helyesnek látja annak az elvnek az alkalmazását, hogy időnként más-más vezesse a tanszéket, ami a professzorokat mentesíthetné az adminisztratív tevékenységek alól. Kéri a megjelenteket, éljenek ezzel a lehetőséggel. A távollévő Trencsényi-WaldapfeDl professzor nevében bejelenti, hogy az a jelenlegi tanszéki keretek megváltoztatását nem tartja aktuálisnak.

Turóczi-Trostler: A négy modern nyelvi tanszéknek nincs adminisztrátora.

Waldapfel: Az a kérdése, vajon a kát szétválasztott kar egyesítésére van-e terv? Az ilyen egyesítést indokoltnak látná. A jelenlegi helyzet nehézségeket okoz. Az itt ülésező testület részben nem azokkal* fo0lalkozik, akik karunkhoz tartoznak.

Bóka: Amennyiben a karok egyesítésének kérdése felmerül, azt a