Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-02-24 / kari tanácsülés - 1./ Beszámoló az elmúlt félév munkájáról - 2./ Folyó ügyek

-3№

A felszabadulás 10. évfordulójának megünneplése lehetőséget nyújt a hazafias nevelés elmélyítésére. A jubileummal kapcsolatban az elmúlt félévben december 21-én Karaos László professzor emlékezett meg a debreceni kormány megalakulásáról. Március 15-án fogjuk ki- oszteni8fogalmazási, szép magyar ejtési és szavalóverseny díjait.

E versenyekre a jelentkezések már folynak. Március 21-én, a Tanács- köztársaság megalakulásának évfordulóján a professzorok erről első órájukon emlékeznek meg. Az évfordulóval kapcsolatban a Tudományegyetem c. lapban cikkeket szándékozunk közreadni, főleg olyaxi tanárok tollából, akiknek 19-ben szerepe volt s ezért később üldöztetést szenvedtek. Április 4-ikst összegyetemi rendezvények keretében ünnepeljük, amelynek során sportversenyek és tudományos ülésszak megren- dezéséTel emeljük a nap jelentőségét. Ugyancsak áprilisban kerül sor József Attila 50. születésnapjának megünneplésére, amiről a Kar magyar irodalomtörténeti tanszékei gondoskodnak. A tanávzáró ünnepségen külföldi ösztöndíjasainkat köszöntjük a népi demokráciák egysége jegyében.

A hallgatók munkája. Ezt a vizsgajelentések tükrözik, amelyek azonban nem egészen pontosak. A legjobb eredményt /4.31/ a II. évfolyam érte el, míg az I. évfolyam átlaga 4.21, a III.-é 4.18, a IV.-é 4.07. Karunk tanulmányi átlaga 4.18. Ez megfelel ez általános egyetemi átlagnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a felvételi szelekció legkevésbé a mostani IV. éveseknél érvényesül. A szakérettségisek átlaga a fenti eredmények alatt van, még az I. éveseknél is. Ezeket a hallgatóinkat jobban kell segítenünk, annál is inkább,mivel hiányos előtanulmányokkal és rendszerint rossz munkabeosztást készséggel kerülnek az egyetemre.

/ A vizsgákról való elmaradás nagy, bár a statisztika adatai a lezárás óta részben pótlódtak. A kimutatások is hiányosak és például azokat az indokolt hiányzásokat, amikre az OKsz Tanszék hívta fel a figyelmet, nem tüntetik fel. A nappali hallgatók vizsgáinak mintegy 10 ;;£-án a hallgatók nem jel-entek meg, az esti és levelező tagozaton a helyzet még súlyosabb. Ez utóbbin a vizsgamulasztásokat a tandíj bevezetése is okozza, valamint az, hogy a vidékiek útiköltségét már nem térítik meg. A marxizmus-leninizmus vizsgák átlaga 4, ami a kari átlagnál alacsonyabb. Itt a II. évfolyam eredménye a legjobb, lés a III.-é a legrosszabb. A vizsgaelmaradás a fenti adatokhoz hasonló.

A tanulmányi átlag már az új ösztöndíjrendelet hatását is tükrözi, de kétségtelenül része volt az elért jó eredményben a módszertani alapelvek alkalmazásának is. Ez utóbbiak jó hatását más karokon is tapasztalták. Hogy a mi eredményeink a TT karok eredményeit túl- szárryalják, annak oka az is, hogy a középiskolák irodalmi oktatása jobb, mint természettudományos oktatása.

Szemináriumaink is jó eredménnyel működtek, ami szintén a módszertani alapelvek alkalmazásának volt köszönhető, ás elsősorban abban nyilvánul, hogy az anyagkövető szemináriumok ebben a félévben megszűntek. Nem mindenütt követeltek írott referátumot, sem a szakirodalom beható tanulmányozását. Mindamellett akadtak olyan szemináriumi dolgozatok, amelyek már is szinte publikálhatók. A szemináriumi órák mulasztása is csökken. A szemináriumi munkának főleg az önálló munkára való nevelésben van jelentősége, amelyre több lehetőséget nyújt, mint a vizsgái készülés. Megélénkültek a szemináriumi viták is.

Míg a tanulmányi szinvonal alakulása kedvező, addig a fegyelem nem kielégítő. Az igazolt mulasztások is gyanúsak abból a szempontból, hogy a testi leromlást a belső fegyelem hiánya, a rohammunka, a rendszertelen élet okozza. Kifogásolható hallgatóink erkölcsi állaga is. A diákotthonok rendetlenek, a berendezési tárgyakat rongálják, az egyetem falain trágár feliratok olvashatók, olykor' lopási esetek ' is előfordulnak. Ez arra mutat, hogy a politikai nevelőmunkánk nem kielégítő és még nem alakult ki jó közösségi szellem.