Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-02-24 / kari tanácsülés - 1./ Beszámoló az elmúlt félév munkájáról - 2./ Folyó ügyek

-2№

A kari vezetés és a szakszervezet kapcsolata igen jó, azonban ez esetben is Horváth Károlyné szakszervezeti elnökre és egy-két munkatársára Bdukálódik. A kari MSzT-aefc,valamint a Békebizottságnak a működése sehol nem nyilvánul.

A Dékáni Hivatal adminisztratív munkáját jól látja el, a kari titkár ügybuzgó lelkiismeretességgel dolgozik. A tanulmányig osztályok egyesítése helyesnek bizonyult. Az állami fegyelem terén -mint erről már szó volt- egyes tanszékek igen nagy lazaságot mutatnak.

A két kar egyesítése előtt a kari tanácsülések tömeggyülés jellegűek voltak. Most az jellemzi őket, hogy elvi sikon felvetett kérdéseket elvi megoldáshoz juttatnak. Bizonyos problémák - elsősorban nevelési kérdések - kevés szenvedélyességgel kerülnek megvitatásra. Professzorainknál még mindig kísért az a gondolat, hogy az egyetemi pktató nem nevelő. Az egyetemi nevelés kérdéseit most a minisztérium nagyobb mértékben vizsgálja és az ezzel kapcsolatos különböző problémák megbeszélésére számos bizottságot szervezett.

Líg a kari vezetés nem kap elég bírálatot a tanszékektől, addig az Oktatási Minisztériumot sokan és nem mindig tárgyilagosan bírálják. Л bírálat ténye elvben helyes, de helytelen akkor, ha nem megfelelő tájékozottságon alapul. A pártszervek képviselői sem hallatják elégszer szavukat a kari tanácsüléseken. Ezeknek látogatottsága sem kielégítő és különösen megrovandó egyes fiatal oktatók magatartása, akik a kibővített tanácsülésekről vagy késnek, vagy befejezés előtt eltávoznak, s mindenképen azt mutatják, hogy a meghivást nem te;kintik megtiszteltetésnek. Tapasztalat szerint a tanszékvezetők tanszékeiken nem számolnak be elég részletesen a tanácsülésen elhangzottakról.

Az oktatói norma bevezetésével számos problémát kellett megoldani. Az ideiglenes norma hatása még nem mérhető le, a kari vezetés azon van, hogy az egyensúlyt biztosítsa, annak ellenére, hogy ezt a szándékát a kétszakosság erősen próbára teszi. Jövőre az Ide0en Nyelvek nőiskolája is Karunkhoz fog tartozni, még. meglévő növendkékéi tanulmányaikat itt fogjá к befejezni, ideiglenesen a főiskola több oktatóját átvesszük, ami ismét uj fel&uatokat fog jelenteni.

Az oktatók tudományos és oktatói tevékenysége. A kettő szervesen összefonódik. A tudományos fejlődés eléfegé biztató. A kutató munka egyre jobban kiszélesedik, oktatóink közül igen^sokan nyertek máris tudományos fokozatot, vagy dolgoznak annak elérésén. Kiemelendő Horváth János docens doktori és Nagy Sándor kandidátusi disszertációjának vitája, amely tudományos jelentőségű volt. Hasonló viták várhatók a közeljövőben. A tanszékvezetők eredményesen foglalkoznak oktatóik tudományos fokozata elnyerésének ügyével. A második félévben jegyzetvitákat és programmfelülvizsgálásokat tervezünk. A Karunkon működő Tudományos Bizottság a felszabadulási tudományos ülésszakot szervezi, valamint előkészületeket tesz a jubileumi évkönyv kiadására. A tudományos fejlődés ideológiai vonalán sok a negatívum, az oktatás laza. Ez & kérdés a minisztériumi értekezleten is megvitatásra került. A fejlődést tartalmi és személyi változtatásokkal igyekszünk elősegíteni.

Az oktató munka. Ez az utóbbi időben javult, az előadások színvonalasabbak, jellegük is tudományosabb. Ugyanez tapasztalható a gyakorlatokon is. A javulás a vizsgakövetelményekben is megnyilvánul, főleg a feleletek tudományosabb rendszerezéseben, a hallgatók önáló- eágra való szorításában. Jónak mutatkozott az I. éves anyag. Több a speciálkollégium is mint az elmúlt félévben. Erre e tényre a norma bevezetése is ösztönzően hatott. Fejlődött az oroszon kívüli idegen nyelvek tanulása is. A vizsgaátlag jó és természetszerűen a humán karokon magasabb, mint egyebütt. Ennek ellenére a vizsgázók felkészüli sége - az- első évet kivéve - még nem kielégítő. A vizsgára való felkészülés módszeres kidolgozására a kari Módszertani Bizottság fő feladata.