Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
lol Szikossy/ M á t é Imre egyetemi he.i., t. h. alyozza, hogy anyelv- tudoxa.nyi karon nincs liberális osztályozás. A pedagógiai tanszéken a hallgatók nem tudják hogy mi különbség van a beszámoló ée a vizen ga közt, mert egyforma módszerrel kérik számon az anyagot, a ieg_ szélsőségesebb veroalizmus.uralkodik, ami ellen szavakban küzdött a pedagógus tanszék. A miniszter Elvtárs úgy vetette fel a kérdést, mintha a hallgatok azt kérnék, ho^ az orosz nyelv mellett egy másik nyelvet is tanulhassanak. Lehet, hogy ezt is kérték, de в hallgatók többségének más a véleménye. Nézetük szerint nincs jogilag alátámasztva hogy az orosz nyelv kötelező az eg okén, 'az 1877. alkotmányjogi törvény alapján a hallgató szabadon választhatja, hogy milyen tantárgyakat akar tanulni az egyetemen /derültség/. Pl. a történészek szeretnének latint ás németet tanulni. Ez nem vonatkozik rá, mert az ő szaktárgyánál az orosz nyelvre szükség van# Helyteleátik a hallgatók, hogy nem választhatták meg maguk a második szakot. A miniszter Elvtárs beszélt a külföldi tanulmányutakról, A hallgatok egy részinek ezzel kapcsolatban az a kérése, hogy a Kár- ■)át-medence egyes pont jaira-mehessenek kút tni. Különösen vonatkozik ez a régészeti és a néprajz-szakos hallgatókra. - Mindenki tudja, hogy a honvédelmi oktatáson való részvétel állampolgári kötelessége minőén magyar embernek. Ebben a takinuetben azonban az а helyzet, hogy a Pedagógiai főiskolások, osak három évig vesznek részt a gyakorlatokon, az egyetemi hallgatók pedig négy évig. kérik, hogy a honvédelmi okt sás kordáét a Honvédelmi Minisztérium éa az Oktatásügyi Minisztérium közösen rendezze. - Та лак olyan hallgatók, akik tudományos gályára készülnek, de az egyszakosításnál méltatlanul bántak el velük, nem vizsgálták meg, hog miért szeretnének egyszakosak lenni. Kérik, hogy bizonyos órák helyett ~ speciálkollégiumokat vehessenek fel. lágyon szeretné,, ha a minisztérium az ilyen kérdéseket alaposabban vizsgálná meg, mint eddig. Oláh aózsef a Történettudományi Kar szakszervezeti bizottsága nevében kéri annak napirenden tartását, hogy az áltál énos iskolába kerülő egyetemisták a gimnáziumi tanári fizetést kapják. Ehhez kapcsolódik az, hogy nem látjuk az arányosságot a fizetésekében a különböző egyetemet végzettek közt. Egy mérnök felmehet hétezer forintig, egy tanár pedig a nyugdíjazása előtt is смк I.00,- ft.-ot kap* uyanakkor, amikor az egyetemi hallgatók segélyt kap ha szülőjének fisé téae az I600.- Pt.-ot nem éri el. Ugyancsak kérik az egyecemi hivatalsegédek fizetésének rendezését. A jelenlegi 550 Ft-03 fizetés nagyon kevés, mert a különböző levonások után az 5oo Pt.-ot sem éri el. - ügy' Iá juk, hogy a Minisztérium na- on kevés lakással rendelkezik mó.a szervekhez viszonyítva. Pl. sikerült lakást kapni a Kar egyik professzora részére, de már az ő eddigi lakása felett a fan..es diszponált, a Kar tehát csak egy lakásé.erét kaoott. - Ea6yon fontosak a tanulmányi kirándulásom, mert éneikül pl. régészeket képezni lehetetlen, az 5o v-os menetűi jkedvezményről pedig inkább szó se essek. Tóth holtán dékán kifejti, hogy a külső előadok kérdésében a Kar nem tudja magát ahhoz a keréj kenyérhez tartam, a~ rneiv rendelkezésre áll. Vannak ugyanis eseőek, amikor ez a karély kenyér a tápláltság hiányát) eredi, amikor nincs kinevezett előadó, Ugyanakkor azonban a Karnc -
