Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével

1о2

\ЪЧ

ka réко эко dni a kell a külső előadókkal. Belső emberrel sokszor nem tudtok előadatni a tárgyat, mert nincs. ‘Elvileg szét kellene választani azokat az eseteket, amikor egy tanszéknek egy— ált - lan nincs oktatója, holott egy szakmát képvisel, amelyet megszíin etni kulturbótrány lenne • Még a tanszékek összevonása sem aegit, mert az illető kollégiumot elő kell adni pl. a régészeti tanszéken. Előíródul az, hogy az illető külső előadó helyett nem is lehet mást alkalmazni, mert más szakértő az országban nincs. Az ilyen eseteket a béralapon kivül kellene megoldani. A karon belül agy anis előírordulhat, hogy a muzeo- lógiát megsegítjük, de a történelmet agyoncsapjuk, Hinűenkép gondoskodni kell arról, hogy egy tanszék ne maradjon oktató nélkül.

Л Kar nem ismeri a külföldi ösztöndíjasok kiválasztásának módját, pedig, ha valamilyen helyre a vezetés nem megfelelőket küld ki, akkor évtizedekre agyonvágunk egy szakmát, amire szép szómmal vannak példáink. Ne gimnáziumi képesítéssel kerüljenek ki az ösztöndíjasok külföldre, hanem aspirantura formájában, vagy más formában, de erre vonatkozólag most jí vaslatot nem tesz.

Hajdú Gyula egyetemi tanár rámutat arra, hogy a hallgatók közül sokan elkedvetlenednek azért, mert ismételten halljak ugyanazt az ahyagot. Meg kell jegyezni, hogy van ezen a téren javulás, de nem elegendő, úgyhogy az egyes tárgyak közti koordináción javítani kell. Érezhető ez elsősorban a marxizmus és a szaktárgyak közt, A tárgyak tematikájának jóváhagyása ne legyen formális, hanem küszöböljék ki az átfedéseket. Helytelennek tart— ja, hogy félévenként vizsgázzanak egéaz éves tárgyakból, mert ez nem ad megfelelő képet az egész anyag tudásáról és áttekint sóról. Tudomása szerint a Minisztérium mődzsertani osztálya tervezett egy vizsgareformot, amelynek értelmében félévben csak kollokvium lenne. - A Jogi Karon a levelezők diplocr a nem igazol* tudást. A levelező hallgatók számát erősen korlátozni kellene, hiszen elhelyezési nehézségek vannak a normálisan végző hallgatóknál is, tehát nincs értelme annak, hogy diplomás jogászokat gyártsunk, nyakló nélkül. A levelező hallgatóul való felvételt akár pályázat, hoz is lehetne kötni, a vizsgákon pedig azt az igényt támasztani velük szemben is, mint a délelőtti hallgatókkal szemben. A Minisztériumnak nagyon erősen bele kellene nyúlnia ebbe* a kérdésbe, a maga ellenőrző tevékenységével. - Nagyon szükséges lenne az oktatók üdülésének lehetővé tétele. Amit a szakszervezet ad, azt a tanárok restellik elvenni az egyetem többi dolgozójától. Minden ü- zemnek megvannak a maga üdülői, az egyetemének azonban nincsenek, bár egyes üdülőkre a Balaton mellett az van kiírva, hogy az Eötvös borand Tudományegyetem üdülője. - Az elhelyező bizottságok min* den évebn azt az Ígéretet kapják, hogy jövőre az elhelyezés rendben fog menni, de ebben a tekintetben megrendült a bizalom. Kér— jük. a Minisztóriumtől kellő időben a reális kimutatásokat, mert az esetek többségében a hallgatók nem kapták meg azt a beosztást, ahová irányították őket, hónapogik várhattak más elhelyezésre,- a Jogi Egyetemet végzett hallgatók legalább azokban a "jogászok* kai" kerüljenek egyenlő elbánás alá, akik minden élőké zettsog nélkül egyéves tanfolyam után birói és ügyészi diplomát kapnak. Ennek az egyenlő elbánásnak a hiánya nagyon elke-seriti hallgatóinkat.

Solti Káíoly IT. éves halgató hangsúlyozza, hogy a hallgatok kevésnek tartják a fiz teát. Vidékre kerülő halig tok kap — nak looo ft. fizetést. Ebből folyóiratokat, setb. szeretnének v -