Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
/ László /- Öl I Qk /Bóka folyt,/ Változatlanul кепуез kérdés a karon а külső előadók kérdése. Véleménye szerint sokkal jobb lenne, ha ezt a karnak nem az el adói létszámából ез béralapjából kellene kigazdálkodnia, mert ebben^az esetben jelenleg a karnak egyetlen külső el« adója sem lehet, pedi< sohasem lesz^elképzelhető, hogy bizonyos tárgyakat a kar oktatói adjanak elő, mert pl, a m mák nem keli olyan muzeológus előadó, aki nem^egy múzeumban dolgozik, vagyegy olyan dramaturg, aki пега a színházi világban él. Indokolt lenne tehat egy olyan költségkeret, amelyből a kar külső előadóit biztosítani lehetne. Utal az idegen nyelven előadására. Пега tartaná például indokoltnak hogy a karon holland vagy svéd tanszék legyen, de ezeimel a nyel-, veknek a karon való oktatása indokolt, Ajelenlegi "rendszer mellett а II,félévben sajnálatos módon te-ljesen megszűnik a külső előadók beállítása és ezzel az egyetem egyet.mi jellegében csonkul meg. Kifejti, hogv nea minden fiatal egyetemi oktatóból lesz a végén egyetemi tanar, haneia bizonyos idő múlva másutt helyezkedik el s az egyetemi oktatóit iáŐnkintimegcserCLŐdéae te *méazetes. Véleménye szerint valami megkülönböztetést kellene azonban ^ tenni azoknál, akik egy ideig az egyetemen oktattak, ott meg is állták a helyükéi., de minthogy nem szaporodik végtelenül az egyetemi oktatók száma, egyszex* csak el kellett hagyniok az egyetemet. Utal evvel kapcsolatban az orvosi névtáblákra. Más bérlés, ha valakit alk&l- mate.Iaroága miatt küldenek el az egyetemről. Valami hasonló megkülönböztet«' megjelölés, mint.az orvosoknál megvan, elősegítene az említett egészséges cserélődést. Megemlíti, hogy kara végző hallgatói közül soknak szorongató gondolata, hogy kikéiül egy iskolába és nincs a tanításhoz megfelelő hibátlan ruhája és nincsenek könyvei• így középiskolai tanárnál - különösen vidéken - egy bizonyos alapköry vtár az első biztosítéka annak, hogy tovább fogja tudni képezni magát. Az egyetemről kikerülő fiatal tanároknak esetleg kifejezetten ruhára és köiyvre, egy egyszeri hosszabb lejáratuk kölcsönt kellene a ni, igy köny- nyebben mennének vidékre, kimondja, hogy hallgatói avval a tervvel keresték fel, hogy egy évfolyamból két ten-luír man-négyen egy vidéki városba kerüljenek, mert igy ott egymást támogatni tudnák-, együtt tudnának dolgozni. Egy ilyen *taaárkoabinát» kérdésével is foglalkozni kellene'. A vidéki elhelyezéstől való huza lozás egyik oka, hogy a hallgatók a vidékre kerülő tanárok nem nagyon lelkes fogadtatásáról hallanak, hiszen ezek ott csökkentik a különdx’adij- lehetőcégeket, bizonyos igényességgel mennek oda és bizonyos értelemben felrobbantanak egy megszokott közösséget# van olyan iskola is, ahol felekezeti szempontból nézik az uj tanárt, BbboJ. a szempontból 1з meg kellene gondolni, nem volna e helyes, ha egyszerre kettő-négy uj tanár kerülnek egy-egy vidéki iskolához. hrdey-Gruz Tibor oktatási miniszter: A kötelezó óraszám csők. öntésével kapcsolatban azt hiszem, ho. у itt az ellentét nem olyan nagy, mint látszik, Kern emlékszem arra, Jaogy az 01'. kifogásolta volna, ha valamelyik tantervben a heti óraszám kicsi volt, és az^ OM. összes érvényes rendelkezései csak a maximális óraszámot Írják elő,. Arról van szó, hogy lehet-e egy évfolyamon az óraszám 2o-2$. Jrahet, ha meg tudjak oldani. La magam ia soha пега döntöttem úgy, hogjgp a szakmák óraszámát fel kivált am emelni, hanem mindig csak le kívántam szállítani. ín tehát olyan iniézkedóst nemtartaa ék he- lyesnek, amely kimondja, hogy a maximális óraszám 2o. Be ha ezt egyes szakokon meg tudjak valósítani, meg kell vizsgálni és nem
