Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
- 64 - 80 Bóka László dékán felveti a kötelező óraszán kérdését« Tartózkodunk a kőtelező órák számának lényegesebb leszállításától, mart attól félünk, hogy megint lesznek mezei bölcsészek és megszűnik az egyetem kolektiv egysége, anarchikus állapotok térnek vissza« Mégis jó lenne ezt a kérdést alaposan megvizsgálni* Ha szilárd tan terv van, mely elrendeli minden kötelező tárgy előadását és ha a vizsgákon a teljes anyagot megköveteljük, akkor ez magától szuggerálja azt, hogy a kollégiumokat meghallgassák. Nem bolond az a hallgató elmaradni az előadásoktól, ahol jegyzetelheti azt, amit sehol másutt nem tanulhat meg. Ha ezeket az ajánlott óraszámokat, amelyek a 20-25 óra közt mozognak, kötelezővé tesszük, azért nem lehet azt попа л!, hogy a hallgatók elzüllenének az egyetemtől és szerte bolyongjanak a világon. Ez azt jelenti, hogy 4-5 kötelező órája Tan és ez őt odaköti az egyetemhez* Viszont ha egy hallgató 6-8 órát hallgat végig, akkor a* nap végén már nem túlságosan gyümölcsöző az órahallgatás. Az a hallgató azután, aki minden nap 6-8 órát töltött az egyetemen, a szabad napját pihenő és nem tanulón;pnak tekinti. A heti 20-25 órán belül a hallgató a teljes tananyagból választhatná, hogy mit hallgat, ezen belül kötelezők lennének a szemináriumok Is a gyakorlatok. Természetesen a vizsga szilárd, akár hallgatott a hallgató egy órát, akár nem, a vizsgán az előadottakat meg lehet követelni tőle. Ennek a bizonyos mértékben lazított órasz 'unnak szerintem két előnye lenne. Az egyik az, hogy önállóságra akarjuk nevelni őket és ehhez kell bizonyos szabadság, a másik az, hogy az előadások vonzóerejét megnövelné az, ha az előadó tudja, hogy csak akkor jönnek el az előadására, ha azt vonzóvá teszi. Például Gömböcz Zoltán előadásain nem volt katalógus, mégis a folyosón is álltak a hallgatók, holott hangtörténetet adott elő* . ‘ ■ . ' • ' ' : : ’ ' i Helyesnek tartjuk a takarékoskodást, de van egy pont, amelyen túl már pí-zarl is és könnyelműség ás ilyen a kari könyvtárak dotáció- j inak a kérdése. Vannak tanszékek, amelyek túllépték adoticiójukat. A magyar tanszékek például október óta nem vehetnek könyvet. Közben megjelennek például a MTA kiadványai. Tudjuk, hogy ezek bizonyos idő múlva eltűnnek a könyvpiacról. Az ilyen takarékosság regbosszulja magát* Kari és tanszéki könyvtáraink jelentős része nincs is kellően megalapozva* Például az irodalomtörténeti tanszékek könyvtárát Császár lemér, Alszegfry Zzolt stb* alaid tóttá. A Petőfi Társaság minden kiadványa megvan, de komoly könyvek hiányzenek* Ha egy könyvre nem csapunk le, eltűnik és hosszú ideig nem várható belőle kiadás* Az egye tend, tanárok könyvtára lassankini közkönyvtárrá lesz, mert legtöbbször ők adják a hallgatóknak a kötelező olv дет ínyok at.