Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
- 41 /'Dt. László/ A pénz- ösztöndíj mellett azonban különböző burkolt juttatások is vannak. Pl. a diákotthonokban a hallgatók 5o Ft—ot fizetnek a lakásért és ehhez az állam még 60, a menza tériké she z pedig о Ft—tál ■_ járul hozzá, úgy hogy ez a burkolt juttatás egy diákotthoni hallgatónál havi 14o.— Ft. Vagyis maximális esetben — kis jövedelmű szökő ée kitűnő előmeneteld hallgató e setéen - egy hallgató a burkolt támogatással együtt havonként 69o Ft. effektiv juttatásban részesül az állam részéről. Azzal kapcsolatban, hogy az uj rendszerben az ösztöndíjnál a ti nul- mányi előmenetelnek előreláthatólag igen nagy súlya lesz, rá kell au látnom arra, hogy nagyon fontos a tanulmányi előmenetel helyes elbírálása. Alapos vizsgálatokat végeztünk a különböző egyetemek között, összehasonlítottuk az eredményeket ée arra a megállapításra jutottunk, hogy általában a tudományegyetemeken, de különösen ezek bölcsészeti, tehát humán karain még mindig liberális az osztályzás, az átlagos tanulmányi előmenetelek még mindig lényegesen jobbak, mint a müszani egyetemeken, vagy á többi egyetemen. Itt nyomaték- kai ell tehát arra kérni a professzorokat, az oktatókat ás a diá- k okát. egyaránt, hogy ezt a liberalizmust számoljak fel, mert az nyilván nem volna helyes, hogy most, amikor ez komoly pénzösszeget jelent, hiszen, az ösztndij egy kivtinő 'áLlgstónál havi 23o Ft., a különböző egyetemek különböző mértékkel mérjenek. Ezért nagyon kérem az egyetemet, vizsgálják meg ezt a kérdést és gondoskodjanak arról, hogy egyenlő mértékkel történjék az osztályzás. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor kénytelenek leszünk a többi egyetem méltánytalan háttérbeszoritásInak megelőzésére a tudományegyetemen pénzbelileg más mértékkel mérni, mint a többi egyetemen, ez pedig nagyon fájó dolgo volna elvi és gyakorlati szempontból egyaránt. Ezt csak agy tudjuk elkerülni, ha egységes osztályzási szintet alakítunk ki. Felmerült az a javaslat, hogy hallgató ink részére nagyobb mértében juttassunk külföldi ösztöndíjakat. Elvileg helyesljük, hogy a lehetőséghez képest a hallgatók számára tegyük lehetővé külföldi tanulmányaikat, ennek azonban számos gazdasági és egyéb oldala is van. Ezt fokozatosan igyekszünk is megvalósítani, hiszen már most ie tanulnak elég szép számban hallgatóink a Szovjetunioban és a népi demokráciákban. Megnézzük, hogy a jeinelegi rendszer helyes-e. Ezen valószínűleg több szempontból változtatni kell, valőozinüleg kiderül m$d|_ hogy eredményesebb külföldi oszt náíjrendszert lehet bevezetni, és akkor igyekszünk ennek megfelelően kialakítani a rendszert. A jövőben tehát fokozatosan, bár nem nagy ütemben, fogjuk tudni bőviteni a külföldi ösztöndijak rendszerét is. Ezekben kíván am válaszolni a feltett kérdésekre. Kérem, tegyenek fal újabb kérdéseket. Az általános szokástól eltérően a feltett kérdések re talán mindjárt válaszolok és nem gyűjtöm össze azokat, mert igy a részletek is jobaan megmaradnak az ember emlékezetében, és talán a mindjárt való válaszolás megelőzi egyes további kérdések felvetését. Vilá&hy Miklós jORiakri dékán rámutat, hogy a levelező oktatás a Jogi Karon azért jeientekzik а&'в súllyal, mint az egyetem többi karain, mert itt nem alárendelt jelentőségű, hiszen a 600 nappali tagozatos halig tóval szemben 14oo levelező hall tó van. Meg kívánja madarasai -ast az ellenvetést, amelyet a Jogi Kar tett az ŰM. intézkedésével szemben az esti tagozatra vonatkozólag. A kar részéről tett ellenvetés azért nem volt eléggé kifejtve, mert a kari vezetésnek nem volt módjában az intézkedés előtt feltárni az Qm-nek a kari helyzetet. Az e sti tagosat megszüntetése előtt a Jogi Karon a három tagosat közül az esti színvonala messze a legjobb volt, a levelezőé akkor
