Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
42 (Q>|. most is messze a legalacsonyabb. Innék objektiv okxai voltak. Sem a balIgátok, sem az oktatok nem örültek és nem örülnek annak, bogy a kétféel dolgot Összevegyitjük és Így igán kiváló bálIgátoktól elvonjuk a pedagógiai segítséget. Ma már azonban nem érdemes vitatkozni az esti tagozat megszüntetésének helyességéről, hanem a tényleges helyzetet kell nézni, 3-4 esztendő tapasztalatai a karon azt mutatják, hogy a levelező oktatás egész problematikája egyáltalában nincs megoldva, s az egyetemi oktatás legnagyobb kérdései közé tartozik. A karon által ános tapasztalat, hogy a levelező hallgatok tanulmányi munkája rendkívül alacsony színvonalú. Ennek oka nem csak a hiányos előképzettség, hanem az is, hogy a levelező hallgatók nagy ^korlat! munkával megterhelve és igen nehéz fel- tébefek között tanulnak, s az egyetemtől gyakorlatilag jóformán semmi pedagógiai segítséget nem kapnak, az Oá, utasítása erre tárgyanként és félévenként 4 órás konferenciát engedélyez, mint kötelező foglalkozást. S félév tapasztalatai szeÉi ez semmit sem ér, a halig tők túlnyomó része teljesen f elkészül ellenül jön ezekre a konferenciákra, a 4 órás konferenciából gyakorlatilag 4 órás előadás lesz, ami nagyon kimeríti a hallgattkáu. Bár a kar igyekszik szerencsés formát találni és a hallgatókat tanulásra ösztönözni, ezzel a formával rosszak a tapaetalataik. Nem megoldás az sem, ami az Qü. utasításában van, hogy társadalmi munkával próbáljon a kar segítséget szervezni, különösen a vidéki hallgatók támogatására. A felszabadulás óta a jogi kar jellege annyira megiéltozott, hogy a felszabadulás előtt végzett jogászok túlnyomó nagy részükben egyáltalában nem képesek ennek a pedagógiai segítségnek nyújtására. A helyzetért a kar országos viszonylatban is felelősnek érzi magát, hiszen a levelező hallgatók túlnyomó többí-óge a karon tanul. A törvény anyag * gy о rs változna következtében a levelezők sokszor még a jegyzetet sem kapják megfelelő időben kézhezm hagy nehézségek: vannak, felszólaló nehezen tudja elképzelni, hogy a levelező oktatásban hogyan lehetne megfelelő módszereket alkalmazni és a színvonalat biztosítani. A kar ezzel kapcsolatban foglalkozni fog a módszerek, elsősorban a fakulta iv előadások kérdésével, amelyeket már be is vezetett, nem sikertelenül a budapesti hallgatókat illetőleg, de a szétszórt vidéki hallgatók továbbra is teljesen magukra vannak hagyva. A kari^ vezetés gondol arra, hogy esetleg.az anyag bizonyos alapvető kérdéseiről kellene kötelező jelleggel legalább néhány előadást tartani . az összes levelező hallgatók számára. Esetleg csak évenként kellene tőlük vizsgát kívánni és az évre elosztva a konferencia módszerével lehetne segíteni rajtuk. A kari vezetés kéri, hogy az OH. ia fogé laikozzék azzal, hogy az adott anyagi keretek között hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni. Ezenkívül a levelező oktatást decentralizálni kellene, mert a budapesti jogi kar a mai létszám mellett nem- képes maga ellátni ezt a feladatot. Se kellene kapcsolni ebben a munkába a pécsi és a szegedi jogi kart is. Közismertek a vidéki elhelyezés és a vidéki káderellátás problémái, amelyeken elsősorban nevelési eozközökkel kell aftgiteni. A kar egykét évvel ezel.tt végzett, vidéken dolgozó hallgatóit a második félévben meg fogja hívni, hogy mondják el tapasztalataikat а IV. éveseknek és a BXÖz-munkát is erre a kérdésre irányítják A növelés fcahkr terén tehát nagyobb bajok nem lesznek, de ennek a kérdésnek a megoldása nem várható reálisan -pusztán nevelési eszközöktől, hiszen bérrendelkezéseink egy sereg területen alacsonyabb fizetést biztosítanak a vidéki v rosokban elhelyezett kádereknek, pusztán azért, mert vidéken vannak. Ha egy végző munkás- vagy parasztlhallgató vidékra kerül pl. ügyászhelyettesnek, nehéz helyzetben van, mert egyetemi i-