Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével

fenn kell tartani ill sokat. Amikor a létszámnormát bevezetjük és ezáltal minden kötelező és ajánlott t rgy ellátására béralapot, tehái fizetést biztosítunk, nem mondjuk meg, hogy ebből mennyit kell külső előadóra használni és mennyit állandóan kinevezett előadókra, s ezzel az egyetemek ön 1 ló ságit növeljük. Ha ugynis mi külön biztosítunk pénzt külső előaaókra, okkor nm az egyetem tu ós JL döntik el, hogy hány к Iső előadó legyen, hanem a pénzügyminisztérium egy osztályvezetője, aki nyilván nem érthet ahhoz & tudományághoz és akkor ez a kérdés egyszerű alkudozás tárgyát fogja képezni.

Felmerül az a kérdés, hogy vájjon a jövő években, amikor az

egyetemi hallgatók létszáma csökkenni fog, csökkenni fog-e az oktatók létszáma. Errevon ^tkozólag a létszámnorma ad felvilágosítást. Bizonyos mértékig csökkenni fog az oktatók létszáma is, de távolról sem arányosan, mert az előadások óraszámára nincs befolyással a hallgatók létszáma és általában cede a tanulócsoportok számival kapcsolatban csökken, tehát sokkal lassabban fog csökkenni, és a karok ital kiszámítható módon fog csökkenni.

Felmerült az a kívánság is, hogy azoknak a középiskolai tanároknak, akik tudományos munkával foglalkoznak, biztosítsunk órakedvezményt a középiskolában. Azt hiszem, hogy ezt igy szervezetten é® renaeletileg általánosan nem lenne helyes biztosítani, de minden konkrét esetben, amikor egy középiskolai t^nár komoly ás értékes tudományos munkát végez, mindig biztosítottunk neki órakedvezményt.

Felmerült az a kívánság, hogy létesítsünk olyan intézményt, mint az Lötvds-kollégium volt. Nem latom az indokolta Vút. Az Eötvös- kollégium diákjainak a sorsa miben ж különbözött a többi diákokétól? Abban, hogy ott törődtek a diákok tanulásával, nevelésével, idegen nyelvekre* oktatták őket, pó ttantárgyak к al igyekeztek magasabb színvonalúvá tenni a tanítást. «Undes azonban ma már az egyetemen biztosítható, Ügy látom, hogy mindazok a feladatok, amelyek az lötvös- kollégiumb&n helyesek, haladók voltok, megoldást nyertek az egyetemen. Nem lenne helyes egy ilyen elitkiválaeztáet csinálni, egyik- másik kollégiumot elitkollégiummá termi, ^mi persze nam azt jelenti, hogy meg vagyunk elégedve a diákotthonok jelenlegi helyzetével. A diákotthonok ma nem otthonok, hanem szállók, aránylag keveset, vagy serrrait sem törődünk a diákokkal, különösen a DISe-nek kellene fokozot tább mértékben törődnie a diákszállóban lévő diákok problémájával. Ügy tudom, hogy erre vonatkozólag az Eötvös Loránd egyetemen vannak komoly kezdeményezések. Azokat a lehetőségeket, amelyeket az Eötvös- kollégium nyújtott tagjainak, lehetőleg az összes hallgatóknak kell nyujtani az egyetemen.

Felmerült a fizikai dolgozók igen alacsony bérezése és prémiuma Ennek a kérdésnek a rendezését nem lehet elválasztani az ugyanabban a kategóriában más intézményeknél dolgozók bérrendezésétől. Nem lehet az egyetemi tak iritónők bére más, mint az egyéb takarítónőké, mert az egyetem takarítása nem igényel különleges színvonalat, magasabbat, mint más intézményeké. A kérdést azonban napirenden tartjuk és amint a lehetőség meglesz rá, igyekezni fogunk szabályozni. Ismerjük a rend kívüli nehézségeket, nem lehet fűtőt kapni. Bizonyos rendezés történt, a takarító személyzet bérét ötszáz forintra felkerekítettük, а fűtőknél bizonyos prémiumra van lehetőség a normals kereten kívül, de meg kell mondanom, hogy nem sok és egyáltalán nem vagyunk ezzel megelégedve, amint lehetséges lesz, igyekezünk segíteni. ,