Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével
Falmerült a lak ískérdés. Panaszolják, hogy az Irószöv tségnek sok háza van, ugyanakkor az egyetemi oktatóknak nincs. Nem tudom, hogy az író szövetségnek hány há<íu van, de biztos, hogy a lakáshiány megszüntetése egy csapásra nem történhet meg, A jogos panaszok vagy'v vélt igazságtalanságok kiküszöbölésére elhatározta a minisztérium," hogy a lakáskeretnek a szétosztását ez egyetem vezetőire bízza, tehál nem a minisztérium' szabja meg, hogy szaaely szerint ki k~p lakást, A keretet szétosztjuk az egyetemek közt és ebből az egyetemek gazdálkodnak. Való igaz, hogyt az eredetileg kilátsába helyezett lakások száma csökkent, mert nem készült el annyi lakás, mint amennyi elő volt irányozva, az építőipari munkások nem ki elégi tő lé tsz.-ima miatt. Az eddigi lakásszám úgy volt biztosítható, hogy diákotthonokat yon- tunfc ö sze ée szabadult pületekben lakásokat hozunk létre, amelyek egy része a fennálló szabályok szerint kerül felosztásra, tehát a minisztérium, illetőleg az egyetemek kapják meg. Törekedni keli a aiákotthonok zsúfoltságának csökkentésére. Mindenkép el akarjuk érni, hogy jövőre a diákotthonokban a zsúfoltság megszűnjék és kulturált tanulási lehetőség keletkezzék. nem .is kevesen pan aszolják azt, hogy a családos diákok elhelyezéséről nem gondoskodunk. Szén szervezetten nemigen fogunk segíteni, t.i, arra berendezkedni, hogy esduios diákokat megfelelően elhelyezzünk, igen nagy anyagigényt jelent, úgyhogy a kivételektől eltekintve erről nem tudunk gonaoskouni. A csal ad alapi m<ást a diákkorban a minisztérium nem propagálja, ez Ugyan «akinek jogában áll, de nem tudunk megfelelő elhelyezésről gondoskodni, /»mikor elvégezték a diákok egyetemi tanulmányaikat, akkor nem maradhatnak ugye«» a diákotthonban, sert az i ui koké, -u következő generációnak kell átadni a helyet. A l«ücá*kérdés megoldása türelmet igényel. Igen sok lakás hi uiyzik nem csak a mi területünkön és ezt fokozatosan igyekezik a kormányzat pótolni a lakásépitésekkel kapcsolatban. Állami erőkből nem épült ebben az évben annyi lakás, mint amennyit előirányoztak, ez azonban nem jelenti, hogy az országban nem épült annyi lakás, mint amennyi elő volt irányozva, épült, üö mag nkezdejanyezésből. Nem elegendő az épi tömünk ások száma és nőm elég az épi tő anyagiparban sem a munkások száma, mert jelentékeny részük oisziv d*og & kisiparl építkezésbe, építéseket vállal. Huszonöt**!* csal dl ház épült az idén* egyéni erőből, ez már maga £3*000 kőműves elszivárgását jelentette. í-li ill mi erőből épült lakisokra tartunk igényt, tehát itt nehezebb a helyzet. Örvendetes azonban, hogy ennyi családi ház épült. Bízunk benne, hogy jövőre nagyobb mértékben jutunk lakásokhoz. Hangsúlyozom, hogy fokozatosan szabadulnak fel 1 skások Összevonások, racionalizálások következtében is, ezek is rendelkezésére állanak a lak osságnak, Panaszolják a jogi kar részéről, hogy & vidékre helyezetteknek rosszabb a díjazásuk, mint a pesti munkahelyeken dolgozóknak. Ha ez Így vtin, tikkor meg kell vizsgálni ezt a kérdést, nem az egyedüli hely, ahol bérezésünkben egyenetlenslgek vannak, amelyeket fokozatosan ki kell küszöbölni. Javasolják, hogy küldjünk a Szovjetunióba egy felsőoktatási delegációt, amely a Szovjetunió felsőoktatási kérdéseit tanulmányozza Nem szükséges, mert másfél évvel ezelőtt volt kint egy delegáció ebből a célból, eredményeit még nem is minden tekintetben dolgoztuk fel Legfeljebb azt mérlegelhetnénk, hogy aa egyetemek szervezheti kérdései szempontjából nem lenne-e indokolt delegáció kiküldése*
