Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-05-24 / kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítéssel kapcsolatos tapasztalatok - 2./ A kar fegyelmi helyzete - 3./ Folyó ügyek

sági tárgyalást el kellett napolni. Kívánatos, hogy a szakbizottság tagjai a tantervi tárgyalásokra előkészített előzetes terveket még a tárgyalások megkezdése előtt alaposan tanulmányozzák.

5. Nem válik az állami fegyelem hasznára, ha a szakbizottságok a felsőbb szervektől, tehát az OM-től érkező javaslatokkal szemben eleve elutasító magatartással viseltetnek. Ilyen hangulat kialakulására különösen a Történeti Karon mutatkozott példa. A dékánhelyettes kéri a tanácsülés tagjainak és meghívottjainak hozzászólását.

Az OM képviseletében Bérezik Árpád tájékoztatásul közli, hogy a három egyetemről érkezett szakbhottsági javaslatok egyesítése folyamatban van és a világirodalmi előadások kapcsán felmerült panasz orvoslását helyezi kilátásba. Az egyeztetett javaslatok újra szak- bizottság elé kerülnek.

Kardos László professzori a világirodalmi előadások, különösen a szovjet irodalmat tárgyaló előadások háttérbe szorításában sajátosan jobboldali elhajlás veszélyét látta, ezért az eredeti javaslattal kapcsolatos észrevételét mind az OM főosztály vezetőjével, mind Andics elvtársnővel közölte. Megnyugvással veszi tudomásul a minisztérium képviselőjének imént elhangzott kedvező tájékoztatását.

Trencsényi-Waldapfel Imre professzor; kifejti, hogy a stabil tanter- vek készítésének módszertani menetével nem ért egyet, mert a most kidolgozott eljárás szerint a terv egésze nem kerül a Kar plénuma elé.

A kari tanácsülés a jó tanterv elkészítésénél aligha ismerhet fontosabb funkciót. Lehetetlen, hogy az összesített tanterv ne kerüljön a kari tanácsülés elé.

Eckhardt Sándor professzor: felvilágosítást kér, hogy az új tervek- ben van-e lehetőség a latin-történelem szakpárosításra. Ez régi szükségletként mutatkozik.

Kardos Lajos dékánh.: ilyen szakcsoportosítás ez időszerint nem lehetséges, de megvalósítására már érkeztek javaslatok. Hasonló a helyzet a latin-görög szakcsoportosítással.

Ágoston György tanszékvezető docens: a dékánh.elvi árs említette óraszám-igenyék indító oka nemcsak a szaksovinizmus- volt, hanem egyes tárgyak eredményes tanításán érzett jogos aggodalom. Kifejti, ho у például a pedagógia egyes fontos ágazatainak, így a módszertannak óracsökkenése mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés sikerét veszélyezteti. Nem ért egyet a fontossági sorrendnek a referátumban vázolt elméletével. Nézete szerint a kötelező előadásnak nagyobb a presztizse mint a nem kötelezőnek.

Kardos Lajos dékánh.: Ágoston György hozzászólásában félreértést lát. A referátum nem sorrendi fontosságot állapított meg, hanem arra mutatott rá, hogy az előadás kötelező vagy nem kötelező jellegét a tárgy természete dönti el.

Egyetért Trencsényi-Waldapfel Imre elvtárs hozzászólásával, csak azt nem látja, miként lehet gyakorlatilag megoldani az egész tanterv megvitatását közös tanácsülésen.

Trencsényi-Waldapfel' Imre professzor: azt tartja szükségesnek, hogy miután a sakbizott'ságok az egyes részlet-tanterveket kidolgozták, az egyesített végleges tanterv végleges minisztériumi jóváhagyás előtt kerüljön a kari tanácsülés elé.

Bérezik Árpád az OM képviselője: Trencsényi-Waldapfel Imre profesz- szor javaslatának nem látja akadályát.

Kardos László professzornak részletesen felvilágosítást ad, _ hogy milyen meggondolások késztették a minisztériumot a világirodalmi