Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)
1972.09.19. tanévnyitó - Ádám György rektor székfoglaló beszéde
/ w valósul. Ez nem jelentheti azt, hogy az egyetem magának vindikálna valamilyen visszatérést a régi monopóliumok felé. Ez csak annyit jelent, hogy diszciplináris és interdiszciplináris kutatások nélkül magasszintü oktatás nem létezhet. Az egyetemet viszont szervezetileg sürgősen alkalmassá kell tenni a szinvonalas kutatómiinkára! Az egyetem igazi monopóliumát ma is az a sajátosság biztositja, hogy a diszciplinák egészét csak itt gondozzák és művelik, méghozzá a fiatal szakembergárda nevelésének céljából, annak keretében. 3. Az oktatói karról és a képzésről A mai egyetem helyének felvázolásakor külön kell szólnunk az oktatói kar különleges jelentőségéről. Kern vitás, hogy - akárcsak a múltban, a jelenben és a jövőben is - az egyetemek sorsa vezető oktató- és tudományos káderein múlik. Talán nem felesleges ezzel kapcsolatban Egyetemünk névadójának és volt neves professzorának és rektorának, Eötvös Lorándnak szavait idézni. Nyolcvanegy évvel ezelőtt, 1891. szeptember 15-én rektori székfoglaló beszédében az egyetem feladatairól szólva, többek között a következőket mondotta: "Az egyetem tudományos tanításának színvonalát tanárainak egyénisége állapítja meg. Az egyetemi kérdés ezért mindenek előtt személyi kérdés, amely mellett a szervezetére, szabályaira vonatkozó kérdések csak másodrendű érdeküek. A külföldön a kérdésnek ez a személyes oldala tényleg előtérben áll; az egyes egyetemek jó vagy rossz hire, hallgatói számának fogyása vagy gyarapodása egyes tanárok személyéhez van kötve. Nálunk még nem szokáB a tanár személyes értékének oly nagy fontosságot tulajdonítani, aminőt megérdemelne. Megelégszünk mi rendesen azzal, ha a rendszeresitett tanszékeket betöltjük, néha talán még új tanszéket is rendszeresítünk, de nem teszünk semmit az olyan tudósért, aki akkor lép- 9 -
