Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)
1972.10.24. - 1. Egyetemünk helyzete és az előttünk álló főbb feladatok
h y végzett szakemberek hordanak, büszkén viselik egyetemük jelvényét. Külsőség, de az ilyen külsőségeknek megvan a maguk jelentősége. Végül, de nem utolsó sorban hiányzik az állandó friss információ áradat fentről lefelé és alulról felfelé, valamint laterálisán a karok között, A Rektori Hivatal ad ki ilyen információs füzeteket, de ezeket valahogy frissebbé kellene tenni, szinvonalukat emelni. A cél etekintetben az, hogy otthonos legyen az Egyetem légköre, otthonosan mozogjunk abban az intézményben, amelyben életünk nagyobb felét töltjük. A második kérdéskör az oktató-nevelő tevékenység. Mint már emlitette, négy nappal ezelőtt az Egyetemi Pártbizottság megvitatta Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai cimü központi bizottsági határozatból az Egyetemre háruló főbb feladatokat. Fel kell ismerni, hogy Egyetemünk nem valamiféle vákuumban működik, nekünk mindig a társadalmi igényt kell szemünk előtt tartani. Tudjuk jól, hogy tőlünk tanárokat, nem tanár szakembereket és kutatókat kérnek, szabad bölcsészeket és jogászokat. Ez a társadalmi igény azt a gondolatot keltette felsőbb hatóságainkban és bennünk is, hogy nem elegendő az egyetlen képzési forma, az ötéves képzés, képezni kell alacsonyabb szinten is. Ahol lehet, meg kell próbálni a három karon három év alatt másfajta diplomát is adni az embereknek. Ettől az Egyetem nem lesz kisebb rangú, nem válik főaiskólává, presztízsünk nem vész el. Ezzel a több lép4éW képzéssel társadalmi igényeket elégítenénk ki. Szükség van például a Bölcsészettudományi Karon három év alatt képzett fordítókra, szükség van a programozó matematikus szakhoz hasonlóan vegyész képzésre, de az Állam- és Jogtudományi Karon is meggondolandó egy alsóbb szintű jogi ismereteket nyújtó szak indítása, A tagozatok jelenlegi rendszere nem biztosit egyenletes képzést, például az esti-levelező tagozatról tudjuk, hogy másodrendű- 9 -
