Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)

1972.09.19. tanévnyitó - Ádám György rektor székfoglaló beszéde

s

2. Az egyetem helye a tudományos életben

Az utolsó negyedszázadban az egyetem helye és szerepe az országok tudományos és kulturális életében lényegesen megváltozott, ez a megállapitáB hazánkra is érvényes. Századunk első felétől eltérően a tudományegyetemek szinte egyetlen fejlett országban sem élveznek ma már tudományos monopóliumot, semmiképpen sem állitható, hogy a tudományos vagy a kulturális élet középpontjában állnának. El kell ismernünk, hogy a legtöbb fejlett szocialista és tőkés országhoz hasonlóan ma már az egyetem nálunk sem áll a nemzet intellektuális életének centrumában. Ez a felismerés arra kell vezesse a felelős egyetemi vezetőket, hogy megkeressék a tudományegyetemek sajátos szerepét, specifikus funkcióit. Elismerjük, hogy ez tulajdonképpen egy defenziv álláspont, de szembe kell néznünk a valósággal. Pesszimizmusra persze semmi okunk. A Tudományos Akadémia, a különböző irodalmi és művészeti fórumok, az ipari kutatóintézetek, a műszaki felBŐoktatási intézmények és más szervezetek szerepének növekedésével a tudományegyetem specifikus funkciója beszűkült ugyan, de megmaradt, sőt megszilárdult. Nevezetesen ma is az egyedüli olyan komplex intézmény, amely egyszersmind tanitó és kutató intézet , ezeknek széttörhetetlen ötvözete, e jelleg minden előnyével és - néha - hátrányával. A tudományos és technikai forradalom mai korszakában az egyetem még mindig az egyetlen olyan intézmény, amely az emberi tudást a maga egyetemességében és nem csupán egyes ágazataiban kivánja reprezentálni. Az universitas specifikuma tehát éppen a sokfelé való kitekintés, a komplexitás, a multidiszciplináris jelleg. Hazánkban a legfőbb tudományos autoritás a Magyar Tudományos Akadémia, ezért számunkra a legfontosabb az Akadémiával való együttműködés, sőt eszmei és kutatási összefonódás. Ez mind az oktatás, mind a kutatás terén gyümölcsöző lehet, és máris- 7 -