Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)
1972.01.14. - 1. Az ELTE kollégiumainak helyzete és a megoldandó feladatok
- 8 -elhelyezett hallgatóinak száma megközelíti az 50 %-ot, pontosan 49.5 %• Azért vetettem fel ezt a kérdést, mert nagyon foltosnak tartom a határozati javaslatok 1. és 2. pontját, illetolag azok mielőbbi megvalósitását, mert az lehetővé tenné, hogy rövid időn belül növekedjék a diákotthoni férőhelyek száma, és akkor lehetőség nyilnék arra, hogy az Eötvös Egyetemen is jobb legyen az arány az összes hallgatók és a diákotthoni hallgatók létszáma között. A jelentés 5. Eüdfca oldala foglalkozik a nevelőtanárok vonatkozásában a személyi ellátottság kérdésével, és megállapítja, hogy az egy nevelőre jutó hallgatók száma karonként és kollégiumonként nagyon különböző» Nem éri el, illetőleg túlhaladja az 50-60 főt, és igy nem teszi lehetővé az eredményes nevelőtanári munka folytatását sem. A melléklet alapján meg lehet állapítani, hogy a diákotthonokban jelenleg 20 nevelőtanár és senior vany foglalkoztatva. Ez azt kai jelenti, hogy 58 hallgatóra jut egy nevelőtanára akkor, ha a külföldi hallgatók számát nem vesszük figyelembe. Ha azt is figyelembe vesszük, akkor 70-re emelkedik az egy nevelőtanárra jutó hallgatók száma. Nagyon egyetértek a jelentésnek azzal a megállapításával, amely méltánytalannak és a szocialista bérezési formával ellentétesnek tartja azt a gyakorlatot, hogy dijazás nélkül foglalkoztatunk nevelőtanárokat. Szerintem szükséges ezt a kérdést rendezni, de úgy, hogy egyidejűleg a nevelőtanárok joga és kötelessége is meg legyen határozva. Ami a javaslatnak azt a részét illeti, hogy tegyük a kollégiumi nevelőtanárok diákotthonban való bentlakását általánossá, meggondolandónak tartom, mert félő, hogy tovább csökkenti az amugyis kevés diákotthoni férőhelyek számát, amely a hallgatók részére rendel
