Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)

1972.01.14. - 1. Az ELTE kollégiumainak helyzete és a megoldandó feladatok

1o

kezésre áll. Az általánossá tétel tehát a probléma, nem az, hogy legyen nevelőtanár, aki bent lakik a diákotthonban.

A 12. oldalon foglalkozik a jelentés a diákotthonok nyári igénybevételével és szükségesnek tartja a nyári vendégfogadásból származó bevételek felhasználásának szabályozását, - azt, hogy a bevételek a jövőben nagymértékben a kollégiumok fejlesztésére legyenek fordítva». Én ezzel egyet is értek, de engedjék meg, hogy elmondja^, hogy ez a szabályozás 1969 májusa óta megvan. A Művelődésügyi Minisztérium akkor szabályozta a diákotthonok nyári igénybevételét és meghatározta a rendeletben azt is, hogy a befolyó bevételt mire lehet felhasználni, A rendelkezés szerint a téritési dij 70 %-a használható fel. Abból kell fizetni a többletmunkát végzők diját, amelyre férőhelyenként és naponként 5 forintot lehet elszámolni. A fennmaradt összegből kell fedezni a mosatási költségeket, az energia- és közmüdijakat, valamint a textil-költségeket, Ez a bevétel használható fel továbbá a kollégiumok otthonosabbá tételére szolgáló berendezésekre, a kulturális ellátás javításéra, hanglemezek, folyóiratok beszerzésére. Ez a rendelkezés.

Nézzük meg, hogy az Eötvös Egyetem nsgyah hogyan élt ezzel a lehetőséggel.

Az Egyetem 1969/70-ben másfél havi időtartamra összesem lpQ szobát adott ki az IBUSZ-nak és Expressz-nek Ez a szám 1971-ben némileg csökkent, mert mindössze 100 két-két férőhelyes szobát biztosítottunk az IBUSZ számára, mert többre egyéb igénybevételek miatt nem volt lehetőség. 1969/70-ben ilyen bérbeadás mellett több mint fél millió forint bevétele volt az Egyetemnek. Ebből a munkabéf jellegű költségek levonása után fennmaradó összeg is megközelítette a fél milliót. Milyen célra történt ennek az összegnek a felhasználása?- 9 -A Ménesi-uti diákotthon számára csaknem 4-00.000 forint