Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)

1972.06.16. - Határozatok, mellékletek

Nemzeti Hagyományok bizottságának. Vezetőségi tagja a Finn Irodalmi Társaságnak, a Finnugor Társaságnak, a Kalevala Társaságnak, a Finn Földrajzi Társaságnak, alapitó és vezetőségi tagja a Finn Néprajzi Film-Társaságnak, hogy csak a fontosabbakat emlitsük. Kustaa Vilkuna akadémikus rendkivüli munkabirását és sokoldalú tevékenységét jellemzi, hogy 1954 óta szerkeszti a KOTISEUTU cimü néprajzi folyóiratot, szerkesztőbizottsági tagja a Virittäjä c. folyóiratnak, szerkesztette /1936-38/ az Acta Ethonologicat, és a Suomen Museo c. folyóiratot, valamint szerkesztő bizottsági tagja a Kansatieteellinen Arkisto c. periodikának*

Mindezek mellett, már a 30-as évektől kezdve - agrárpárti programmal - tevékeűyen részt vesz §l finn belpolitikában is és több cikluson át országgyűlési képviselő.

udományos munkája eredményeit és politikai rátermettségét bizonyltja, hogy 1945-től az Északi Államok Kulturális Bizottsága vezetőségi tagja, továbbá a Ncrdiska vadét for antropologisk forskning /Stokholm/ vezetőségi /1962-től/, majd elnökségi tagja, ill. elnöke /1965-től/. Szerkesztőbizottsági tagja a Stockholmban szerkesztett Folk-Livnek. 1955-től a Finn-Szovjet Unió kulturális és technikai együttműködés vegyesbizottsága finn részének a tagja, 1960-tól pedig az elnöke. Úgyszintén a Magyar-Finn kulturális vegye bizottság finn részének a tagja, illetve /1958-67-ig/ az elnöke vol Tiszteleti tagja a MTA-nak /1960 óta/, a Magyar Néprajzi Társaságra /1956/ és tiszteleti tagja az Észt Tudományos Akadémiának.

Vilkuna akadémikus számtalan külföldi tanulmányutat tett, többször járt hazánkban, úgy is mint az államunk meghivott vendége, járt a skandináv államokban, Németországban, Ausztriában, Jugoszláviában, Kinában stb.

Vilkuna akadémikus a finn egyetemek hagyományai szerint egyaránt alapos képzést nyert nyelvészeti, néprajzi és történeti diseiplinákból. Ez a képzés a későbbiek során is jellemző tudományos munkásságára, amennyiben egyforma elmélyültséggel és biztossággal dolgoz ki témákat a finn népnyelv, néprajz, vagy akár a finn őstörténet területén, tudományos munkássága átfogja az egész népi kultúrát, a folklór, a népszokások, a népi jogszokások, a társadalmi néprajz, valamint a tárgyi néprajz úgyszólván minden területén ptthon van és figyelemre méltó tanulmányokat, könyveket tett köizé. Könyveinek a száma fölötte van jóval a tíznek, cikkei, tanulmányai felsorolása pedig kis kötetre menő lenne.