Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)

1972.06.16. - Határozatok, mellékletek

- 3 -te

Első könyve /doktori értekezése/ 1935-ben a Varsinaissuomiaiak népi gazdálkodásáról /Varsinaissuomalaisten kansanomaisesta talaudesta/ Íródott. Ez a mü a helyszínen gyűjtött, recens, népi gazdálkodási kultúra egy finn táji leírása, rendszerezése és történeti- társadalmi elemzése. Vükuna akadémikus már ebben a munkájában is tovább jut az un, földrajz, -történeti módszeren. Aspektusa erősen emberóentrumu, a jelenségeket a gazdálkodó ember irányából vizsgálja és a tárgyak, valamint az intézmények áttekintése során figyelemmel van a társadalomra, a termelés egészére. Módszere bővülését. {jelenti, az az elv, hogy valamely kul túr jelenséget, tárgyat,. eszközt a funkciójában kell tanulmányozni; a kultúrát pedig a szükebb, majd fokozatosan tágabb környezetében kell szemlélni, összehasonlító vizsgálatnak alávetni. így kívánta elkerülni egyrészt a tipologizálásban való megrekedést, másrészt azt5 hogy a •- ■ formai egyezések alapján túl sokat markoljon össze, olyan jelenségeket is, amelyek esetleg genetikusán sohasem tartoztak össze.

Következő könyve /Varsinaissuomalaisten kansanomaista talaudesta ja kulku neuvosta. 1935./ ugyancsak a- tárgyi néprajz területét érinti; folytatása, kiegészítése az előbbi műnek. Itt a hangsúly a jármüveken van, abból a felismerésből következően, hogy az emberi gazdálkodásban a jármüveken, illetve a szállitásnak szinte elhatározó, jellemző szerepe vap. Ezek a gondolatok irányították Vilkuna akadémikus figyelmét pl, a finn lótartás és az igás ökör tartása problémáira, amelyekről mintaszerű' tanulmányokat, kis monográfiákat irt.

Közben a folklór, illetve a népköltészet területén is jeleset alkot Über die Kinderreime vom marienkäfer und dessen benennungen im finnischen /B. Die benennungen. FUE. 1937./ címen irt . munkájában.

Következő nagyobb tanulmánya pedig az egyik finn táj /Varsinaissuomi/ népi építkezésének a monográfiáját adja. Az építkezés, kivált pedig a ház, a finn népi életben rendkívüli jelentőséggel bir, hiszen a kiima miatt az élet mintegy nyolc hónapra á lakóházba szorul, Vilkuna akadémikus figyelme tehát nemcsak az építkezés szerkezeti, formai jelenségeit, az egyes épületek táji elterjedéseit követi, hanem azok funkciójára van különös tekintettel.

Azt is vizsgálja, hogy pl. a lakóház hogyan szolgálja, illetve hogyan alakult, alkalmazkodott a csalid igényeihez. A lakóház