Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1970-1971 (HU-ELTEL 1.a.41-45.)

1971.04.16. - Bejelentések

- 7 -Az európai egye tenisz érv e zés nem olyan, mint a mienk, de mások is a hagyományai abban, hogy milyen tanszékeik vannak, hogyan alakultak ki a tanszékek néha személyhez kötötten, más a történeti fejlődésük stb.

Szeretném kérni a rektor elvtársat: mindenképpen szükséges, mielőtt még a nagy vitára sor kerülne, egy pontosan körülhatárolt, az állami vezetéstől jóváhagyott tervezet, irányelv, amelynek alapján pontosabban tudnánk vitatkozni, ügy tudom, hogy Elekes dékán régóta töpreng ezen és az előző dékánok is sokat törték már a fejüket. Utána majd vissza lehetne térni még sok kérdésre, mert még eléggé labilis területen járunk,

Köpeczi Béla Az a kiindulópont, hogy mi haszna van egy nagyobb egység létrehozásának? Az egyik haszon az oktató-nevelő munkával kapcsolatos tartalmi, tantervi és módszertani problémák közös megvitatása és megfelelő irányelvek kialakítása. Említették itt, hogy a blokk meglehetősen lazán és keveset dolgozott, de azért a modern filológia területén működött a blokk , még akkor is, ha igyekeztünk a MTA és a MM közös modern.filológiai bizottságához kapcsolni ennek a blokknak a működését. Mindazok, akik itt résztvesznek a megbeszélésen, rés'zben nem tagjai a modern filológiai bizottságnak, de a modern filológiai blokknak sem, mert a Bölcsészkaron jelenleg mindkét vonatkozásban más és más az elosztás. Vannak esetek, amikor pl, nem tudnak a blokk működéséről, mert nem abba a blokkba tartoznak. A blokk mindenesetre eddig is foglalkozott bizonyos tantervi, oktatási, tematikai, jegyzetkérdésekkel.

Az uj szervezésnek másik haszna tudományos szervezési és tudománypolitikai vonatkozású. A modern filológia területén az a helyzet, hogy nincs akadémiai kutatóhely, kutatocsoport ős kutatóintézet. ■Még azt is megakadályozta a bölcsészkari vezetés, hogy titkárként egyetlenegy ember akadémiai kutatói státuson odakerüljön a modern filológiai bizottság mellé, azon az alapon, hogy ez feszültséget okoz az oktató és a kutatók között. Ha azt akarjuk, hogy területünkön a tudományos munka előbbre jusson, akkor valamiféle tudományos szervezésnek is kell folynia. Ezt nagyon nehéz elképzelni csak a tanszékek vonatkozásában azokon a helyeken, ahol nincs intézet. A Nyelvtudományi Intézet nyilván általános nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozik és külön foglalkozik talán bizonyos mértékig az egyes romanisztikai, germanisztikai stb. kutatásokkal, de az Irodalomtörténeti Intézetnek semmi ilyenfajta szerkezete nincs: a magyar irodalmi korszakokon kivül csak összehasonlító irodalomtörténeti és irodai melméleti osztálya van. Miután arra nem lehet számitani, hogy világirodalmi intézet jön létre, ha valahogyan előbbre akarunk jutni, akkor nyilvánvalóan a nagyobb egység számára - anélkül, hogy a tanszékeket kizárnék - biztosítani kell olyan’ akadémiai lehetőségeket, amelyekkel eddig, nem rendelkezett. " •

A harmadik .probléma a káderutánpótlás kérdése. Ezen a területen különösen a kis tanszékek ügye nagyon veszélyesen jelentkezik., Eriül is szó esett tegnap a modern filológiai bizottság ülésén.

Ha tudniillik a kis tanszékek dolgát kizárólag az oktató-nevelő munka, tehát a tanárképzés szempontjából vizsgáljuk, akkor ezek veszélybe kerültek, mert átmentek B/ szaknak, jórészük kevés hallgatóval dolgozik, kevés hallgatót vehet fel és a lassú elsorvadás állapotába kerül. Egy nagyobb egység lehetőséget ad arra,