Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1969.11.17. - Határozatok, mellékletek

jenek látszik. A feliratok nyelvének ujmódszorü nyelvtörténeti feldolgozása fontos eredményeket hozott az óiráni nyelvek, elsősorban az Avoszta nyelvének földrajzi lokalizációja szempontjából is. Harmattá János két tanulmánya / Hew Evidences for the History of Early Medieval Northwestern India. Acta Antiqua XIV /1966/ 423-462 és Late Bactrian Inscription. Acta Antiqua XVII /1969/ kb. loo lap/ a későbaktriai feliratok megfejtése alapján tisztázza Közép-Ázsia és Északnyugat-India politikai, társadalom- és gazdaságtörténetének egész sor fontos kérdését a 232-től lo26-ig terjedő időszakban. A megvilágított problémák sora magábá1foglalja a keletiráni öntözéses gazdálkodás, a keletiráni koraközépkori paraszticlkclések, az arab hóditás, valamint társadalmi-gazdasági következményei, a késői kusana éra, az indiai Xusana Birodalom és a szászánida Kusánsahr a kidarita hunok, heftaliták, a türk sahik, valamint a hindi

sahik történetének kérdéseit.

Harmatta Jánosnak e tudományos eredményei mérőeszközzé váltak a.nemzetközi tudományos világban. így használja fel és értékeli F. Altheim, a neves tudós egy német professzor, H. Humbach hasonló témájú könyvével' kapcsolatban: ” Harmatta János először adta a nagy felirat teljes interpretációját,... Humbach-hal szemben az előrelépés szembeszökő. Ugyanez áll azokra a kutatásokra vonatkozóan, amelyeket Harmatta a Surr Xotal-i kisebb feliratokkal kapcsolatban folytatott. Ezúttal is ő adja - Humbach-hal

szemben - a jóval meggyőzőbb értelmezéseket. Senkinek sem lehetnek kételyei elfelől, hogy mind módszerben, mind pedig tárgyszerűségben hol jutott tovább. A Tochi-feliratokkal kapcsolatban is rendel kéz e síinkre áll egy Harmatta-f éle meggyőző megoldás. Isidét össze lehet hasonlítani a két értelmuzést, és ismét pillanatnyi habozás nélkül dönthetünk a kettő értékelésében. Az arab szöveg Grohnann-féle feldolgozásával szemben ugyancsak újat.ad Harmatta, elsősorban a helyes dotálással, 857» október 8-ra. Humbachtól eltérően - Harmatta a feliratoknak a történeti összefüggésekbe való helyezését is megoldotta sikerrel.”/ Deutsche Litcraturzciturg 1968. 7. füzet./