Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.02.20. - 1. A fizikai dolgozók gyerekeinek helyzete egyetemünkön

54-60 meg a népköztársasági ösztöndíjat, hanem a jelesek is. A Bölcsészkaron aggasztó helyzet állt elő. Mi behívtuk Pálinkás elvtársat és ő azt a feladatot kapta, nézze végig még egyszer az egész dolgot, nincs-e o­­lyan fizikai dolgozó gyermeke kitűnő eredménnyel, akit nem vettünk fi­gyelembe. Kiderült, hogy van. Az a helyzet, hogy a felterjesztés az e­­gyes tanszékek részéről történik és mi ezt egyszerűen tudomásul vesz­­sztik. Másik oldala a dolognak az, hogy amikor már a rektori tanács e~ lé kerül, már nagyon megszűrt anyag jön ide. Akik itt jelezve vannak, azokkal egyet lehet érteni, de nem hiszem azt, hogy minden olyan mun­kás-paraszt gyerek bekerüljön ebbe a listába, aki szóbajöhetne. A rektori tanács csak a már előterjesztettekkel tud foglalkozni, nem is­merjük, hogy akik az egyetemi tanulmányok során kitűnő vagy jeles e­­redményt értek el, elő vannak-e terjesztve. Hozzánk csak megszűrt vé­lemény érkezik. Ezen a dolgon is valamilyen formában változtatni kell. Ugyanez a helyzet végeredményben a tudományos diákköröknél is, ahol van egy bizonyos kontraszelekció. Mindebből az következik, hogy nem lehetünk megelégedve annak ellenére, hogy sokat beszélünk ezekről a kérdésekről és egyet-mást tettünk is. Meggyőződésem, hogy az elmúlt évekhez képest egy sor dologban előre léptünk, de nem vitás, hogy ez nem elégséges. Emlékszem rá, hogy 1957-ben a végrehajtó bizottság meg­vizsgálva az akkori hallgatók összetételét olyan jellegű határozatot hozott, hogy ezzel nem lehet egyetérteni, itt bizonyos értelemben vál­toztatni kell. Azt is felvetettük akkor, hogy esetleg pályázati rendszer bevezetésével lehetne megoldani a kérdést. Utána az következett, hogy felsőbb szerveink utasítására a gyakornokokat a végrehajtó bizottság hatásköréből kivették. Ennek eredménye többek közt az lett, hogy a kérdést újból meg kell vizsgálni, mert számomra elképzelhetetlen, hogy ennyi kitűnő tanuló van, akik fizikai dolgozók gyermekei és ennek el­lenére sem tudományos intézetbe nem kerülhettek be és hozzánk is na­gyon kevesen jxitnak be. Persze ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy az 59 : 4 arány nem olyan rossz arány, mint első pillanatra látszik. Nem lehet ugyanis figyelmen kivül hagyni, hogy olyan fiatalok is beke­rültek, akik politikai alapon be kellett, hogy kerüljenek. Ezt a kér­dést sem lehet csak kizárólag önmagában nézni, de ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren ne lennének problémák, A másik dolog az elhelyezke­dés kérdése. Mindaddig, amig ezen a területen megfelelő árszabályok mm jönnek létre, addig nem tudunk előremenni. Ebből az következik, hogy a negyedévesek körében már elkezdődik a pankráoió és számtalan olyan probléma vetődik fel ezzel összefüggésben, amellyel nem lehet egyetér­teni, Mindaddig, amig csak beszélünk arról, hogy a pártszervezet az ü­­zemekben megfelelő lépéseket fog tenni, addig ez a helyzet fenn fog állni és ezért nem mi vagyunk a felelősek. - Ezek azok a kérdések, amelyekkel véleményem szerint foglalkozni kell a jelentkezések és el­helyezkedés vonatkozásában. Mi legfeljebb vitatkozhatunk ezeken a dolgokon, de megoldani nem tudjuk. Benkő Loránd» Szeretném elöljáróban mondani, hogy benyomásom az, hogy ez jó' vita' volt, sokszor élesebb hangnemben a kérdéseket konkrétan ex­ponálva szóltak hozzá az Egyetemi Tanács és Pártbizottság résztvevői és az anyagot, ami előttünk fekszik, sok hasznos dologgal kiegészítet­ték, A vitában sokszor kimondva, sokszor kimondatlanul benne volt az, hogy kié a felelősség azért, hogy a dolgok Így állnak és nehezen meg­­oldhatóknak látszanak. Volt egy pár hozzászólás, mely inkább arra fe­lé tendált, hogy az egyetem önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy ezeket a dolgokat megoldja.

Next

/
Thumbnails
Contents