Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.02.20. - 1. A fizikai dolgozók gyerekeinek helyzete egyetemünkön
- 4-5 - 50 -Székely György: Ki kell emelni Benkő elvtárs érdemét, hogy munkatársaival együtt a határozati javaslatokban konkretizálta az egyetem feladatait. Ez az eredmény mutatja az egyetemnek azt a szándékát, hogy a saját portáján keresi a megoldás útját. Ugyanakkor az anyag nem teljesen következetes, mert itt helyi feladatként javasol Benkő elvtárs és az anyagot összeállító bizottság olyan terveket és sugalmaz olyan vállalásokat részben hivatali, részben társadalmi munka formájában, amelyek szerintem irreálisak. Egyrészt ezeket az egyetem nem oldhatja meg, másrészt kérdés, hogy 1970. május 31-ig meg lehet-e oldani 16 különböző feladatot. Javasolom a szűkítést. Éles megfogalmazások hangzottak itt el, talán túl élesek is. Három ilyen pontra szeretnék még utalni, amelyek már szerepeltek ugyan, de nem olyan nyiltan elemezve, mint ahogy én szeretném. Az első az, hogy meg kellene mondani, van az egyetemen kivül a társadalomban, a közoktatásban egy bizonyos tendencia, amely nem feltétlenül mozditja elő azt, hogy az egyetemre és különösen a társadalomtudományi karokra több fizikai dolgozóktól származó gyermek jelentkezzék. Az egyetem ugyanis ssk csak arra hathat, hogy ne legyen még erősebb az a lefelé Ívelő vonal, amely ezekből a számokból megmutatkozik. Itt a más oktatási formákra való áramlásra gondolok a munkás - paraszt származású fiatalok részéről, a parasztság mint társadalmi osztály számának csökkenésére, amin az egyetem nem változtathat és ami a továbbiakban még szembetűnőbbé teheti ezeket a változásokat. Egyéves munka alkján még nem lehet lemérni, hogy a Studium generale és másfajta előkészítő munkálatok itt a helyszínen és a vidéken mennyire eredményesek. Világosan kell látni, hogy százszázalékos eredményt nem hozhatnak, az igy segítségben részesülőknek csak egy része tudott olyan pontszámemelkedést elérni, hogy akár közvetlenül, akár fellebbezés során bejuthasson az egyetemre. A második: egyetértek azzal, hogy a határozati javaslatok közé kerüljön be a középiskolás kollégiumok gondolata, de ez egyelőre nem látszik számomra reálisnak. Volt olyan terv tavaly, amely bizonyos épületlehetőségekkel volt összekötve, de ez az épület elveszett. Nem tudom tehát, hogy miből lenne - megatoldható egy egyetemi középiskolás kollégium, illetve akkor úgy kell megfogalmazni a határozati javaslatot, hogy a minisztériumtól vagy ® Fővárosi Tanácstól várjuk a segítséget, mert ez egyetemi erőből egyhamar meg nem oldható. A harmadik: azok a felvételi százalékok, amelyek itt szerepelnek és a riadalmat okozzák, két tényezőből adódnak: az egyetemi felvételi munkából rektori szintig bezárólag egyrészt, másrészt a fellebbezésekből. Nos? a fellebbezések ezt a százalékot szinte törvényszerűen evről-évre rontják. Ennek oka az, hogy itt frrcakd# tulajdonképpen két,egymásssl ellentétes irányba ható társadalmi igény és feszültség működik. Egyrészt az egyetemi felvételi bizottságok maradéktalanul megtesznek mindent, hogy minél több munkás-parászt szarr mazásu fiatalt vegyenek fel, ugyanakkor azonban van egy olyan tendencia, hogy az értelmiség, például a pedagógusok, azután a politikai érdemeket szerzettek gyermekei is bejussanak.
