Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.02.20. - 1. A fizikai dolgozók gyerekeinek helyzete egyetemünkön
Szikossy- 41 Évek óta gyötörjük magunkat ezzel a kérdéssel. Ne felejtsük el azonban azt, hogy az anyagiak mindig bizonyos korlátok közé szoritanak bennünket. Épitenénk mi két-három kollégiumot 5000 gyermek számára, de egyelőre nincs hozza anyagi fedezetünk. Tegnap szó volt a fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának ülésén a pedagógusok helyzetéről, az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák szerves részei a fizikai dolgozók gyermekei megsegitésének. Valaki még azt is mondta, hogy tegyük anyagilag érdekeltté a pedagógusokat a fizikai dolgozók gyermekeinek segitésében. Nekünk is van erre elképzelésünk, de amikor oda kerülnek az illetékes gazdasági szervek elé, akkor kemény hand? harc indul meg, lefaragják az előirányzatokat. Mi a politikát tartjuk szemünk előtt, ők a forintot. Kérjük az elvtársak segítségét, javaslatait és támogatását, hogy milyen irányban haladjunk az itteni tapasztalatok alapján. Szűcs Istvánná: Az elmúlt két-három esztendőben számtalanszor módunkban állt, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek megsegítése kérdésében állást foglaljunk, 1966 óta a felső pártszervek is elég sokat tettek, például 1969. november 11-12-én az egyetemi ás főiskolai hallgatók Országos Konferenciáján meghatároztuk az idevágó fel&daókat. Az Eötvös Egyetem KISZ szervezete is élenjárt ebben a munkában, nekik köszönhető az az országos akció, amelybe most már a felsőoktatási intézmények KISZ szervezeteinek többsége bekapcsolódott. Ha abszolút számokban nézzük, nincs még valami nagy eredmény, de haladást jelent az, hogy jónóhány egyetemi hallgató és középiskolai tahuló ezt már kötelességének érzi. Ezért elismerés illeti meg az Eötvös Egyetem KISZ szervezetét, valamint azért a mozgalomért is, amelyet a Hazafias Népfronttal együtt indítottak meg és amelynek keretében most ezen az egyetemi tanácsi ás partbizottsagi ülésen az egyetem oktatói, vezetői tanácskoznak arról, hogyan lehetne az össztársadalmi összefogást helyi szinteken is kibontakoztatni. Az anyagban lefektetett tények alátámasztják azokat az országos tapasztalatokat, amelyeket az állami és pártszervek már megfogalmaztak, mintegy demonstrálva mindazt, amit már országosan is jeleztek. Ezenkívül az anyag értékét jelenti az is, hogy felveti a társadalmi ösztöndijak kérdését, ez az elmúlt napokban miniszterhelyettesi értekezleten is kk elég erősen felvetődött ugyanilyen aspektusban, de felveti az anyag a hallgatók elhelyezkedésének problémáit, a protekció kérdését és egyebeket, amelyek talán legjobban a fizikai dolgozók gyermekeit sújtják. Ami a lemorzsolódást illeti, nem vagyok olyan optimista, mint az anyag. Az elvtársak valahogy úgy fogalmaztak, hogy a lemorzsolódás a fizikai dolgozók gyermekeinél nem rosszabb, mint a többi kategóriáknál. Egy hasonlattal élek. Az egész ifjúságon belül nem sok a fiatalkorú bűnöző, de ennek társadalmi kihatása sokkal nagyobb. Valahogy igy áll a dolog a fizikai dolgozók gyermekeinek lemorzsolstóőásával is, ennek is nagyobb a politikai hatása, mint a többi kategóriánál észlelhető lemorzsolódásnak. Itt társadalmi, állami összefogásra van szükség. Nem vagyok hivatott nyilatkozni abban a kérdésben, hogy mit tudunk tenni a negyedik ötéves terv/Berényi folytatás/
