Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1969.11.17. - 1. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tervezete

hogy az ilyen engedélyt adja meg, és ez számos esetben nem is ésszerűtlen. Előfordulhat a vizsgák felhalmozódása egy tanév végén. Az egyetlen szelep az üt. 23., amely a rektornak jogot ad, hogy engedélyezzen vizsgák nem vizsgáid szakban, hogy döntsön arról, hogy elbocsátás vagy évismétlés helyett valaki később vizsgázhassák. A szabályzatban méltányosan kellene a dékán vonatkozó javaslattételi jogát körvonalazni. Körülbelül azt kellene kimondani, hogy a dékán nem tagadhatja meg a javaslattételt olyan esetben, amikor indokolatlanul méltánytalan helyzetbe hozná a hallgatót az, hogy a dékán nem tesz ilyen javaslatot. Van eset, amikor az ilyen vizsgaengedélyezés feltétlenül indokolt, elsősorban végző hallgatóknál.

Hagy Károly véleménye szerint a Sz.32/c. a feltételesen beiratkozottnak tekintésről szóló intézkedése bizonyos esetekben nem szükséges, mert a gyakorlatot a következő félévre lehet az illetőnek előírni. A tanszékvezető javaslatára a dékánnak kell bölcsen mérlegelnie, hogy mikor ad ilyen engedélyt. A gyakorlatok között különbséget kell tenni. Az elmondottaknak megfelelő szellemű lazitást javasol.

Sárándi Imre szerint a Sz.34. 5 -6. sora problematikus, mert mi történik, ha az oktató hosszú idejű külföldi kiküldetésbe megy? Ilyenkor az illető hallgató nem vizsgázhat esetleg egy-két évig?

Benkő Loránd megjegyzi, hogy az ilyen szigorú intézkedések az ülés elején eszközölt javítások alapján enyhülnek,

Mócsy András szerint a Sz. 32/c.-ben "az uj érdemjegy a pótlás félevének átlageredményébe számit be” mondat helytelen szövegezésű, mert nem lehet "pótolt" félévről beszélni, hanem annak a félévnek az eredményéről, amikor a hallgató pótol*

Weisz Emilia rámutat, hogy az üt. 14. is ad lehetőséget arra, hogy ha a hallgató saját hibáján kivül /betegség, baleset, szülés/ nem tud a vizsgaidőszakban vizsgázni, a rektor engedélyt adhat.

Ezt a lehetőséget tehát az Egyetemnek biztosítania kell. A további lazítások tekintetében /bukás esetén/ óvatosabbnak kell lenni és Király Tibor javaslatát legfeljebb az utolsó oktatási évre kellene elfogadni, mert különben visszahozzuk a feltételes beiratkozást.

Torkos Kornél nagyon jónak tartja a Sz.^-jj^ mert sok problémát óid meg.

Bolla Kálmán szerint talán nem is annyira az a lényeges, hogy ki vizsgáztasson /Sz.34./? hanem az, hogy ki adja az osztályzatot, minthogy a vizsga bizottság előtt folyik. Itt talán igy kellene szövegezői: "Az osztályzatot a bizottság véleménye alapján kell megadni,"

Sz,29.j Ezt teljes egészében végig kell gondolni, mert ez a szövegezés megkötné a karok kezét abban, hogy rendkivül indokolt esetben a szeptemberben vizsgázókat is Népköztársasági Ösztön— dijra terjeszthesse fel, minthogy nem lehet lezárni a félévet.

Erre a felterjesztésre kivételes esetekben lehetőséget kellene adni, minthogy például az idegen nyelvszakosok olykor kényszerűen /kulföldi^részképzés következtében/ a rendes vizsgaidőszaktól eltérő idáben vizsgáznak. Ha nem a hallgató hibája, legyen