Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1969.11.17. - 1. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tervezete
abban, hogy,a félév szabályos lezárását a dékán aláírásával érvényesíti* Névai László a vizsgaidőszak tekintetében a dékáni hatáskór szabályzati bővítését javasolja, minthogy a tervezet nem él eléggé az utasításban adott lehetőséggel és benne az eddiginél szükebb hatáskör marad a dékán számára. Az üt.13. a vizsgaidőszakról "általában” intézkedik, s ez a tervezetben kizárólagosan kötelezővé válik. A dékánnak lehetne joga a jövőben is arra, hogy például egy-két nappal dec. 2o előtt mar engedélyezhessen viszgaletételt, vagy általában előre és hátrafelé 1-3 nappal eltérhessen az általában kötelezőnek jelzett vizsgaidőszaktól. Ez egyáltalában nincs szabályozva. Nem biztos, hogy teljesen célszerű-e, hogy a Sz,28. a vizsga és utóvizsga közti időt az eddiginél szükebben állapítja meg: $ és lo napban. Szt úgy kellene szabályozni, hogy a dékánnak módja legyen az időközöknek,a szabályzattól eltérő módon való egyéni engedélyezésére. Kubovics Imre a nyári vizsgaidőszakot előbbre hozná, mert a. OT&-n sok szakon kötelező termelési va§y terepgyakorlat van. A májusi időpontban eltérés van a szabályozás különböző helyein: a szorgalmi idő május 2o-ig tart, a vizsgaidőszak pedig 25-én kezdődik. Szabó Kálmán szerint a Sz 28-ból az 5» illetve lo napos időmegállapitás esetleg elhagyható. A Sz,22-be esetleg bele lehetne venni, hogy a kivételes szept. 1-15-i határidő a most kifutó évfolyamok jxxxxax számára szól. Sz.24.: Innen a dékáni hivatal kihagyható, a szigorlati beosztáshoz elég a tanszék. Mócsy András kérdezi, hogy a Sz,21. utolsó mondatában arról a tanszékről van-e szó, ahol a vizsgát kellene letenni, vagy arról, amelynek óráinál nem kapott a hallgató aláirást. Nagy Károly javasolja, hogy a Sz. 22-ben a ma érvényben lévő vagy korábban érvényben volt álláspont tükröződjék. A TTK-n jun. 3o-io tehető vizsga, jul. 1-tól pedig csak államvizsga, de kollokvium és szigorlat már nem. Benkő Loránd Nagy Kázmérnak azt válászolja? hogy azért nem került szabályozásra az, hogy hányszor vizsgázhat valaki, mert az utasítás különböző pontjai ezt világosan megmondják. A bizottság mégegyszer alaposan megnézi, hogy ez valóban minden esetben világosié, mert ha nem, akkor tényleg részletesen kell ezt szabályozni. A megismételt vizsga, utóvizsga, elégtelen vizsga terminológiát a bizottság mégegyszer megnézi, hogy; ebben valóban csak akkor legyen differenciálás, ha szükséges. Elekes Lajosnak a SZ.24—re tett megjegyzésére azt válaszolja, há>gy a szabályzat utal arra, hogy mely esetekben kell bevonni a dékáni hivatalt, mert a szabályzat alapjában a tanszékekre bizza az ezzel a ponttal kapcsolatos szervező feladatokat.- 13 -