Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1969.11.17. - 1. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tervezete
Orvosegyetemről is átjárnak a hallgatók. Az előadó személye és az előadás színvonala tehát sok mindent meghatároz. Az ET a Sz.U-2o. pontjait az elhapgzottak alapján történő pontosításokkal fogadja el, amelyek megszövegezésére a szerkesztőbizottságot kéri fel. Sz.21-29. AIt.lo-13./: Nagy Kázmér nem lát világosan a tervezet különböző részein szerep 16 megisrnételt vizsga, utóvizsga, sikertelen vizsga megjelölésekben. Nem látja pontosan, hogy mikor és hányszor szabad utóvizsgát vagy pótvizsgát tenni, márpedig az oktatási gyakorlatban az ebben a tekintetben való tájékozatlansággal van a legtöbb baj. Elekes Lajos ezzel egyetért. A vizsgaidőszak elnyulása már régebben is problémákat okozott /Sz.22./. Teljesen egyetért a Sz.24. utolsó két sorában megnyilvánuló törekvéssel, de az összehangolás érdekében a csoportok egyeztetését és a dékáni hivatal közreműködését jobban kellene biztosítani. Bolla Kálmán szerint a vizsgára fordítandó idő némileg túlméretezett a SZ 22.-ben: a téli vizsgaidőszakban három hóna^ szorgalmi időre majdnem két &ónap vizsgaidőszak esik, a második félév három szorgalmi hónapjára pedig 7o napos vizsgaidőszak, összesen tehát az évi hat hónapi szorgalmi időre négy hónap vizsgaidőszak. Amikor a törekvés a vizsgák számának csökkentésére és a szorgalmi időben való ellenőrzés hagyobb súlyára irányul, indokolatlan a vizsgaidőszak ilyen tág megszabása. Ez lazíthatja is a fegyelmet. Az utasítás általános tág keretet állapit meg, s az egyetemi szabályzat intézkedhetnék ennek a körnek a szűkítésére, hogy az utasítás tág kerete valóban kivétel legyen és ne általános gyakorlat. Pontoáabban lehetne megszabni, hogy kinek mikor vannjoga vizsgát tenni. Molnár Emil jónak tartja a tervezetben foglalt vizsgaidőszakot, mert a T'ík-n vannak olyan évfolyamok, ahol 6-7 vizsga is van. Nagy károly emlékezete szerint az I. éven bevezetett tantervek azt az utasítást tartalmazzák, hogy a vizsgák száma félévenkint négynél több nem lehet. Az ennél több vizsga tehát meg fog szűnni, ahogyan az uj tantervek felsőbb évfolyamokon is érvényesülnek. Tálasi István felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgaidőszak tartalmazza a szabdságidőt is. Lengyel Béla szerint abban az esetben ha a vizsgaidőszak utolsó narmada alatt /SZ.23./ rendes vizsgát nem lehet letenni, a szöveg igy lenne módosítandó: ‘’a vizsgaidőszak utolsó harmada csak az utóvizsgák letételére szolgál...« ---Király Tibor a módosítást nem helyesli, mert a dékán javaslaté— ra engedély adható vizsgaidőszakon kívüli vizsgázásra is /betegség, baleset/, tehát az utóvizsgaidoszakban is lehet rendes vizsgát tenni. Molnár Emil a dékáni hivatal túlzott igénybevételét látja
