Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1969.11.17. - 1. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tervezete

A Sz.lJ. 3* sorából javasolja a "szigorúan” szó kihagyását.

Nagy Károly utalva arra, hogy az utasitás a más egyetemre való átlépést legalább két lezárt félévhez köti, megállapítja, hogy itt az egyetemi szabályzat-tervezet egy kicsit szigorú: az át- . lépést az első szigorlat utánhoz köti, s ez négy félévet jelent. Nagy Károly a "két félév után" mellett van.

Szathmári István megállapítja, hogy az első szigorlat mellett a Bö1esészkar hadakozo11. Ott ugyanis a nyelveknél az ötödik félévben uj anyag kezdődik, a szigorlat az első négy félévet foglalja össze.

Nagy Károly szerint ki lehet mondani, hogy két lezárt félév után, hiszen úgyis a fogadó kar dékánja dönt.

Szabó Kálmán szerint a fogalmazás inkább a vidéki egyetemekről Budapestre áramlást szeretné megszűrni, valóban indokolt esetekre korlátozni. A pedagógiai főiskolára való átlépést esetleg kivételként a második félév után lehetne engedélyezni.

Klement Tamás a Sz. 15. olyan módosítását javasolja, hogy a két hét rendkívüli szabadság megadása ügyében az érdekelt tanszékvezető véleményét is meg kelljen hallgatni. Egyébként helyesebb lenne " rendkívüli távolmaradásról" szólni. A Sz. 18-hoz megjegyzi, hogy az Ut. 9. a két dékán közös engedélyezését Írja elő szakváltoztatás esetében. Kérdezi, hogy a tagozatváltoztatást nem kellene-e bizonyos tanulmányi átlaghoz kötni /Sz.19./.

Benkő Loránd szerint két kulcskérdés jelentkezik itt: 1./ a kötelező vagy nem kötelező előadáslátogatás és 2./ a gyakorlatok pótlásának kérdése.

ad.l./ Különbséget kell tenni az előadások és a gyakorlatok /szemináriumok/ között. Egyetemünk a kötelező előadásiátogatás előírásával már valósággal sziget a t sirs egye temek között, de néhány év alatt el fogunk jutni a nem kötelezővé tétel szabadabban való engedélyezéséhez, mert ez a fejlődés útja. A Sz.l>ból a "szigorúan" szó elhagyható. Ahhoz azonban nagyon ragaszkodik Benko Loránd, hogy a SZ.12-ben némi enyhítés legyen, mert a véres szigorúság nem gyümölcsöző. Az "előadó oktató" helyébe lehet tenni a tanszékvezetőt, esetleg a tanszékcsoport vezetőjét, az alapelv azonban az, hogy ott dőljenek el a kérdések, ahol a legtöbb információ van, ez pedig az előadott tárgy oktatójánál jelentkezik; ezért lehetne olyan szövegezés, hogy "az előadó oktató a tanszékvezetővel egyetértésben". A miniszteri utasítás szerint állást kell foglalni abban, hogy a hallgató részvétele mely előadási vagy gyakorlati formákban kötelező vagy nem kötelező, ezt a kérdést tehát nem lehet megkerülni azzal, hogy megszabjuk a követelményeket és a többivel nem törődünk. Javasolja, ho^y az ET fogadja el itt azt az alapelvet, hogy a foglalkozástípusok szerint különbségek vannak, s ne vágjuk el a jövő fejlődés útját azzal, hogy egy kalap alá vesszük ezt a két tipást. A foglalkozások jellegéről tehát szöveg kerül majd a szabályzatba.