Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.01.19. - 1. A tudományos munka helyzete és lehetőségei az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
- 32 -Kétségtelen, hogy a nemzetközi kapcsolatokat nagyon kellene fejleszteni és itt hadd mutassak rá egy kari sajátosságra. Megdöbbentem, hogy a. Jogi Kar ott, ahol pénzről van szó,- biztos, hogy mi vagyunk az ügyetlenek, nem az egyetemi vezetés volt gonosz és nem adott elég pénzt - milyen kis pénzt kapott, de hogy nagyon aránytalan a Jogi Kar részesedése az akadémiai A .lövőben Nagyon és az MM-ellátmányböl, az kitűnik ebből az anyagból, nem szabad annyira szerényeknek lennünk , mint eddig. ..~0 örülnék, ha tévednék, de ha volna már az Egyetemnek egy Xeroygépe, az nagyon jó volna. Saját tapasztalatom, hogy egy kb. 5o svájci frankba kerülő könyvet szerettem volna megrendelni, de nem futotta rá a pénz. A külföldi könyvcsere utján sikerült beszerezni, és azt-hiszem, hogy ?oo Ft-ért az akadémiai Xerox-gépen ezt a majdnem 4oo oldalas könyvet el lehetett késziteni. Egy saját xerox-gép nem kerül ennyibe, és Magyarország könnyebben kifizet r/oo Ft-t, mint po svájci frankot. Kirschner István Hogy a TTK-n miért nehéz a személyi mobilizáció és a személyi csere, arra egy mondattal lehet válaszolni Benkő elvtársnak. Azért, mert egy jobb kutatóintézetben egy kezdő kutató annyit vesz fel,, mint nálunk egy tanszékvezető egyetemi tanár, félállását is hozzászámitva. A másik, amit Tolnai elvtárs mondott, hogy leadott egy embert és helyette vár egy másikat. Ilyenkor szokott igazán a nagy baj kezdődni, ez az, amitől az isten óvjon bennünket; nem tudja Tolnai elvtárs, hogy mit vállalt. Nekünk is sikerült elcsábítani egy embert a Finommechanikai Intézettől-tavaly márciusban, és az illető még mindig nincs az'Egyetemen, és ennek az az oka, hogy az egyetemi ügyintézés rendkivül bonyolult. Úgy tudom, hogy végre nagynehezen január 1-re elment a kikérő levél. Tudom, hogy erről sem az Egyetem, sem az itt dolgozó emberek nem tehetnek. Bizunk benne, hogy majd az uj egyetemi ügyrend egy kicsit könynyebbé teszi a helyzetet, de az már több mint abszurdum, hogy 1969. áprilisa óta egy embert nem sikerül elhozni agy másik intézetből, azóta a helye üresen áll, képtelenek vagyunk betölteni, és helyette a munkát az ottlévőknek kell ellátniok. A TTK-n folyó kutatómunkával kapcsolatban gyakran felvetik azt, hogy a kutatómunkának közelebb kellene kerülnie az iparhoz. Valamilyen rejtélyes oknál fogva legtöbbször olyanok beszélnek erről, akiknek semmi közük sincs az iparhoz és a legegzaktabb munkát végzik. Fontos az ipar számára és a TTK számára, ha olyan témákat vetnek fel, amelyek hasznosak az ipar szempontjából. Konkrét példa: az atomfizikai csoport mérésekre ötéves keretszerződést kötött egy üzemmel bizonyos elektromos alkalmazásra. Az ottani üzemvezetőség tudta, hogy 5-6 év múlva ez a keretszerződé olyan eredményeket fog produkálni, amelyek közvetlen ipari hasznot jelenthetnek. Fel kell tehát kutatni olyan üzemeket és intézményeken, ahol az a gondolat, hogy az olyan perspektivikus kutatásokat, amelyek több év múlva hasznot hoznak, el lehet indítani. A TTK-n kell lenniök olyan embereknek - és az egyetemvezetésnek kellene ezt segitenie — , akik a szűk értelemben vett alapkutatások mellett alkalmazott kutatásokra is alkalmasak, természetesen minden erőltetéstől mentesen és a helyes arányok betartásával.
