Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.01.19. - 1. A tudományos munka helyzete és lehetőségei az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

1 22 de ismételten is kell hangsúlyoznom, hogy más zászló alatt je­lentek meg e munkálkodás ered*ményei: a Magyar Tudományos Aka­démia kiadványaiban stb. láttak napvilágot. Ebből az a furosa helyzet alakult ki - és mindazok, akik külföldön megfordulnak, tapasztalhatják ezt -, hogy hiába vagyunk mi az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mint tudományos fórum nem létezik külföldön. Nem létezik, pedig az itt lévő delegátusoknak társadalomtudományi téren - és úgy gon­dolom, természettudományi téren is és más területeken is - nagy többsége az egyetemen dolgozik, oktató munkát folytat. Persze vannak kivételek is, de többnyire mint személyeket ismernek bennünket a külföldiek, vagy olyan is előfordul, hogy az Aka­démia delegált tagjai vagyunk ás ez nem szégyen, sőt dicsőség, de az egyetemnek zászlaja nem létezik. Ezt azért emlitem, hogy törekedjünk arra, hogy ez a zászló is ki legyen tűzve. És ez nem valami fitogtatás, hanem egyetemünk belföldi és külföldi tekintélyének bemutatása azokon keresztül, akik itt dolgoz­nak. Tehát értem ez alatt azt, hogy külföldi kongresszusokra menjen az Eötvös Loránd Tudományegyetem delegációja is, Hogy csak egy példát említsek, a Tudományos Akadémia Irodalomtudomá­nyi Intézetének egy csoportja jobban ismert külföldön, keleten - és nyugaton egyaránt, mint az egyetem XY tanszéke, de azon a tanszéken esetleg jobb kutatók vagy legalább is olyan jó kuta­tók vannak, mint abban az intézetben. Elöljáróban ennyit szeret­tem volna elmondani. Ezek után szeretnék héhány dolgot felemlíteni az uj tudo­mányos minősítéssel kapcsolatban folyamatban lévő, megjelenés előtt álló uj törvényerejű rendeletről. Az egyik kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy a törvény, ki fogja mondani, hogy Magyar­­országon minden tudományos kérdéssel lehet foglalkozni, nincsen akadálya, hogy bármivel foglalkozzanak a lutatók. De az ipát* az­után egy perifériális kérdés, hogy melyek azok a témák, milye­nek azok a témák, amelyek a kandidátusi, ill, doktori fokozatra számításba jönnek. Megmondom, ez roppant nehéz kérdés. Itt nem arról van szó, hogy egy bizonyos tudományszak előjoga a másik­kal szemben. Az egyes témák között bizonyos kapcsolat kell,hogy legyen, mert egyébként a tudomány nem fejlődhet. Azt hiszem, a törvény feladata, hogy az egyetemen is és a tudományos intéze­tekben is ezt az alapvető célkitűzést szem előtt tartsa. Ezen ne csodálkozzunk, vegyük ezt magától értetődőnek, A Horthy-i­­dőkben semmiféle tudománytervezés nem volt. Érdemes megnézni, mennyivolt azoknak a kutatóknak a száma, akik nem olyan terüle­ten dolgoztak, mely a Horthy-rendszernek fontos volt. Nálunk még mindig vannak olyan témák, melyek nekünk nem fontosak és el­várják, hogy olyan egyének, sőt sok esetben tudományos intéze­tek részesüljenek támogatásban, amelyek nem nekünk dolgoznak. A "nem nekünk" alatt nekünk nem fontos témát kell érteni. Egy másik dolog: az utolsó TMB-törvény idején bevezettük a két nyelvtudást, egy alap- és egy középfokú nyelvvizsgát. Ez­zel a szigorítással rendkívüli nehézségek merültek fel. Igen gyakran kapunk javaslatokat arra, hogy ha csak egy mód van rá, engedjük el az egyik vizsgát, engedjük meg azt, hogy mindkét nyelvből alapfokú vizsga legyen. Éreztük a történeti nehézséget és az uj törvény el őkészitésekor könnyítést javasoltunk. Ez az lett volna, hogy két nyelv alapfokú tudása, tehát szaknyelv ol­vasása szótárral. Nagyon szigorú kritikát kaptunk emiatt, mond­va azt, hogy nem lehet elképzelni komoly tudományos munkát egy nyelv alacsony fokú tudásával, A törvényben igy lett egy nyelv

Next

/
Thumbnails
Contents