Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.01.19. - 1. A tudományos munka helyzete és lehetőségei az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

- 3 - lo -Arató elvtárs kérdésfeltevése nagyon fontos, 'mert ennek az előterjesztésnek valóban egyik alapvető mondanivalója az, hogy a tudományos kapacitást jobban ki ke'll használni a társadalomtudományokban is és ennek következtében szükség van arra, hogy különböző formákban feldolgozzanak olyan témákat, amelyek megfelelnek a társadalmi szükségleteknek, elvárásoknak, igényeknek. Ebben az első "kollektiv” tényező az, hogy egyáltalában össze kell -llitani azoknak a témáknak 9 tervezetét, amelyekben az egyetemi tanszékeken egy vagy több ember tudományos kutatást végez. Tehát maga a tervezés mar eliriditja a kollektiv munka folyamatát. Hogy milyen módszerrel vesznek részt ebben, az rendkívül különböző. El lehet képzelni, hogy egy adott témán sok kutató dolgozik, sőt több tanszék is. Az Akadémiának volt egy szerencsétlen közös témája a társadalmi tudatról; ebből sok nem lett a kitűzés ellenére sem, de elképzelhető, hogy egy ilyen nagyon általános téma kidolgozásában nagyon sok tanszék kutatói vesznek részt. Elképzelhető, hogy egy szőkébbre szabott munkára jön létre kutatócsoport vagy munkaközösség vagy valamiféle még ennél is lazább közösség. Hangs lyozom, hogy az előterjesztés nem akarja kizárni az egyéni kuuatásokat, és azt is el lehet képzelni, hogy valaki olyan témával lép fel, amely nem illik be a közös terv által meghatározott célkitűzésekbe, hiszen el kell készíteni a hároméves és a tizenötéves t vlati tervet is, és az erők összefogására nyilván sor kerül. Elképzelhető, hogy valaki ezen * kivül is dolgozik. Ezt a témakört nem fejtettük ki túlságosan részletesen, mert az eddigi gyakorlat általában az volt, hogy egy kandidátusi vagy doktori disszertáción dolgozó valaki nem illeszkedett be egy országos vagy egyetemi kutatási tervbe a közös téma részeként. Kérem, hogy a vitában a kiemelt újat vegyék tekintetbe, ezzel az ujjal azonban nem akartuk tagadni a régi módszerek és lehetőségek szükségességét sem, mert szükség van egyéni munkákra is.

A vita során:

Elekes Lajos: Az anyaggal mint e téren tett szükségképpen első lépessel egyetértek, úgy is, mint a helyzet általános körvonalazására vonatkozó munkával és úgy is, mint a további lépések elinditójával. Javaslom, hogy ebben az értelemben, tehát mint a munkálatok kiindulópontját fogadja el ez a tanácskozó testület az előterjesztést, hogy erre támaszkodva minél hatékonyabban lehessen lépéseket tenni. Az egész anyaggal egyetértek, de kiemelek egynéhány pontot és egyeseknél némi módosítást javasolok.

Az anyag globálisan érinti - sokkal élesebben, egyértelműbben kellene érinteni -, hogy van az irányelveknek az egyetemi kutatómunkára vonatkozó része. Ez határozat, amely kötelez bennünket is, ezt végre kell hajtanunk. A mi részünkről a hogyan kérdéséről van szó, azonkívül a mi részünlpől? de főleg a felettes hatóságok részéről a feltételek létrehozásáról. Azt nagyon egyértelműen kellene megmondani, hogy az adott keretek között bizonyos mértékű, nem lebecsülhető tudományos munkára az egyetemnek eddig is volt lehetősége és ezzel próbált is élni, noha valószinü, hogy jobb szervezés, egyenletesebb munkamenet mellett ebből többet is ki lehetett volna hozni. Itt azonban lényeges változtatásra van szükség, és ez döntően a feltételek megteremtésétől függ. Az egyetemeken folyik kutatómunka és lehet ezen valamilyen javitást tenni, de hogy lényeges változás történjék, az a feltételek jelentős kiszélesítésétől függ. Sajat vonalamon a szükséges segéderők kérdésére hivom fel a figyelmet