Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1968.12.06. - 1. Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről, a tanulmányi fegyelmi és vizsgaszabályzatról szoló minisztériumi tervezet vitája

bályzatban, de kap t kellene hagyni újabb formák kidolgozására_ is. A magasabb egységek között többféle kooperáció alakulhat kis szorosabb és lazább*

Lasztity Simon rámutat, hogy a korszerű egyetemi szervezet kialakitása érdekében elemző munkával tisztázni kellene, ho^y egy egyetem vagy kar miben különbözik egy tsz-től vagy egy kutatóintézettől, s csak azután lehetne megnézni, hogy mely legkorszerűbb szervezet felel meg az egyetemnek. Igen fontos a tanszéki formák meghagyása.

A tanszékcsoport és a tanszék viszonyában az olyan jellegű koordinálás a legegészségesebb, amilyen a TTK-n a szakbizottságok keretében nyilvánul meg* Az intézet nagyobb eltérést jelent a jelenlegi tanszéki struktúrától, s nem biztos, hogy helyes irányú változtatás lenne* Inkább lazább szerkeaeti összefogás lenne célszerű.

Sinkovics István egyetért azzal, hmit.Király Tibor mondott a tanszékcsoportok különböző változatairól. A szabályzatba bele kellene kerülnie a tanszékcsoport helyzetének a kari vezetéshez és a tanszékekhez való viszonylatban; mibeaj/ van döntési és ajánlási joga stb. Lehetőleg egységes terminológiára kellene törekedni,a szakbizottság, a tanszékcsoport, az intézet tekintetében is*

Egyed. László szerint a tanszékcsoport,kis kart jelent az egységes érdeklődésű tanszékek koordinálásával* Az egység a tanszék, ezt nem szabad megbontani. A tanszékek körül koordinálást kell létrehozni a tanszékcsoporton belüli együttműködéssel.

Az BT meghozza csatolt 2/ határozatát, s az abban foglaltakon felül elhangzottakat ajánlásként terjeszti a

III elé*

3*/

Károly rámutat, hogy az egyetemvezetés a szabályzattervezet szellemében úgy képzelné el a kari tanácsokat, hogy azok a mainál operatívabb testületek lennének, tagjaik száma csökkenne és bizonyos kérdésekben döntési joguk is lenne* A TTK és a Bölcsészkar vitáin felmerült, hogy a szakhoz szorosan kapcsolódó tartalmi kérdéseket leghozzáértőbben a szakbizottság vagy tanszékcsoport tudná elbírálni s tudna azután javaslatot tenni* Meghatározást kell nyernie minden testületi szerv funkciójának: miben nyilvánit véleményt, miben kap döntési jogot, s csak ennek tisztázása után lehet elképzelést kialakítani az illető szerv struktúrájára. Volt olyan elképzelés is, hogy ha a szakbizottságok vagy a tanszékcsoportok testületi szervei Bizonyos kérdésekben javaslattevő és döntésigjogkört is kapnak, akkor a kari tanácsok az egész kart érintő általános elvi és oktatáagolitikai kérdésekben foglalhatnának állást. Az egymástól eltérő profilú karokon természetesen mások a problémák*

Kádár Miklós helyesli a rektor által mondottakat. Először is különbséget kellene tenni aszerint, hogy milyen létszámi a kar, mert Egyetemünkön a nagylétszámuaknál a képzés heterogén, a kis^ létszámúnál homogén. Nehezen képzelhető el olyan egyetemi struktúra, amelyben az Egyetem legmagasabb szintű testületének léte, feladatköre stb.ne legyen jogszabályilag biztosított. Az egyetemeken ma működd kari tanárok jogkörének teljes eltörlése semmivel sem lenne alátámasztható. Olyan keretszabályuat készítését kellene megfontolni, amely egyrészt megengedné bizonyos karokon intézk®úesi jogkörrel felruházottan az eddigihez hasonló kari tanácsok működését, másrészt a nagylétszámu karoknál a tervezetben fog^ÜrSÜ taaáOSOt lehetße létrSll0Zni’ a f«^atkör8k megdelö_