Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1968.12.06. - 1. Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről, a tanulmányi fegyelmi és vizsgaszabályzatról szoló minisztériumi tervezet vitája

Weltner Andor szerint külön kell választani azt, amit a munkajog szabályoz és amit a mostani szabályzatnak kell rendeznie. Szabályozni kell, hogy a tanszékvezetőnek milyen jogköre van a felsőbb vezetés irányában /pl. szerepe abban, hogy ki kerül a tanszékre, mennyiben rendelkezik pénz felett stb.,/, de abban a tekintetben nincs mit szabályozni, hogy a tanszékvezető irányítja, vezeti, szervezi a tanszéken dolgozó munkatársak munkáját. Nem szabad a dolgokat túlszabályozni. Weltner professzor egyetért Köpeczi Béla szavaival,de lehet, hogy egy öttagú tanszéket vétek lenne egy magasabb egységhez kapcsolni, s ugyanakkor egy harminc tagút hozzá lehet csatolni. Nem szabad mindent egy kaptafára húzni.

Polinszky Károly rámutat, hogy a tanszék—tanszékcsoport elnagyol ás oka, Hogy a MM ezeket az egyes egyetemek sajátosságaira akarta bizni, de sikerült elvileg megfogalmazni, hogy majdnem minden egyetemen problémát okoz, hogy nem kap az egyetem elég fogódzót szabályzata elkészítéséhez.

Berényi Sándor szerint az alapvető elvek nem kerültek és egyhaar nem is kerülhetnek kidolgozásra, tehát a felsőoktatási törvénnyel valóban várni kell. Nagyon nehéz választ adni arra, hogy mi a korszerű tanszéki szervezet, s ezt csak rengeteg vizsgálat után lehet majd meghatározni. A tervezetnek ez a része nem is jogszabályszerű: látszik, hogy ezek a koncepciók még nem tisztultak le annyira, hogy jogilag megfoghatók legyenek. Egy klinika teljesen más, mint egy intézet vagy egy tanszék. Á klinikára ki lehet mondani, hogy önállóan gazdálkodik, vezetőjének gazdaságilag is minden felelősséget vállalnia kell, ezen a téren tehát a jogköröket részletesen kell szahályozni. Szabályozni lehet külön az intézetek és külön a tanszékek helyzetét, a többi azonban annyira kialakulatlan, hogy azokra a szabályzat csak nagyon általános elveket tartalmazhat s az egyetemeknek, főiskoláknak kell a kereteket kitölteniök. A tanszék tekintetében a garanciális jogi elveket kell tisztázni: viszony a dékánhoz, a tanszéki önállóság foka, ki szólhat bele az oktatás tartalmába, menetébe, mi a tanszék alapvető kötelezettsége stb. Ezeket rögzíteni kell. A TDK vonatkozásában az alapvető gazdálkodási követelményeket is szabályozni kell, igy pl. a könyvtári állományért való felelősséget és ennek előfeltételeit. Tisztázandó a tanszéki közgyűlés jogállása, mert az oktatókat a tanszékvezetőtől is védeni kell: bizonyos kérdéseket ne dönthessen el az oktatói kollektíva megkérdezése nélkül. Tulnagy karoknál az oktatói közgyűlésnek csak ünnepélyes szerepe lenne, ezt tehát esetleg tanszéki közgyűléssel lehetne helyettesíteni, s az utóbbiakról felvett jegyzőkönyvekből lehetne kialakítani a kar véleményét. Az oktatok jogait és kötelességeit elvileg szabályozni kellene, s esetleg a pályázati rendszer elveit is fokozatonkint külön-külön, mig a konkrét feltételeket később lehetne megállapítani.

Király Tibor szerint a tanszék, tanszékcsoport, intézet vonatkozásaban a tartalmi kérdéseket mint jogokat és kötelezettségeket kell szabályozni. Amit a munkajog a vezető és a többi munkaváll&lp jogairól és kötelezettségeiről mond, az nem elegendő az egyetemi szervezetben. Kérdés, hogy a beosztottak szervezett formában gyakorolhatnak—e bizonyos jogosultságokat, a direkt vákat egyénen— kint kapják vagy mint együttes stb. A tanszék fölött álló egységek tekintetében bizonyos lehetőségeket Jelezni lehetne a sza-