Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1968.12.06. - 1. Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről, a tanulmányi fegyelmi és vizsgaszabályzatról szoló minisztériumi tervezet vitája

történik, az csak kísérlet. A mostani szabályozás kereteiben is törekedni kell a legátfogóbb rendezésre, amelynek legalább a részei összhangban állnak egymással, amit a mostad tervezetről nem mindenben lehet elmondani. A keretrendelkezéssel lehetőséget kell adni a felsőfokú szakképzés rengeteg variánsának saját problémáik kidolgozására. Ebből a szempontból a tervezet egyrészt túl bő, másrészt túl szűk. A tervezetben foglalt javaslatok érdekében meg kellene kisérelni a demokratizmus tartalmának meghatározását, s ez éli az önálló munkára való nevelés konkrét követelményeire is* Érvényesíteni kell a tervezetben is, hogy a döntéseket azon a szinten kell hozni, ahol mehozatalukhoz és érvényesítésükhöz optimálisan vannak adva a feltételek. Indokolt volt, hogy a MM tervezetét abból a szempontból indította el, hogy eddigi hatásköréből mit ad le az egyetemnek, de a tervezet felépítésénél már helyesebb alulról felfelé építeni fel a hatásköröket. Elvileg kell állást foglalni az egyszemélyi felelős vezetés és a testületi irányítás közti viszony tekintetében. Az Egyetem javaslatai ehhez jó közelitési alapokat adnak. Meg kell jelölni azokat a válaszvonalakat, amelyek világosan elhatárolják az Egyetem jelenlegi törekvéseit az egyetemi önirányítás növelésére /autonómia/ irányuló törekvésektől, mert az alapvető oktatáspolitikai kérdésekben a döntésnek továbbra is országos szinten kell történnie.

Lasztity Simon szerint a MM tervezet bizonyos következetlenségei egyrészt egyes elvi kérdések nem eléggé tisztázottságából, másrészt a demokratizálás és a decentralizálás vonalán szándékozott fokozatosságból, a több lépésben való megvalósitásból adódnak.

Éppen ezért jó lett volna, ha bizonyos elvi anyag is a tanácskozás rendelkezésére állt volna. Tisztázandó lenne a demokratikus centralizmus elve, s hogy az MM ezt hogyan kivánja érvényesíteni. Elképzelhető olyan út, hogy a MM fenntartja magának az elvi irányítás és ellenőrzés jogát, e^yéb kérdésekben azonban teljes hatáskört biztosit az egyetemek számára. Elképzelhető a főtitkári állással való megoldás is, ezt azonban Lasztity nem tartja szeren - esésnek. Nincs tisztázva, hogy az elképzelés szerint a főtitkár az egyetem oktatója lenne-e, állása milyen előképzettséghez kötődnék, mennyi időre szólna megbízatása. Úgy látszik, mintha itt a demokratizálás terén tett lépésekkel szemben visszalépés lenne: a főtitkári állás létesítése nincs összhangban a demokratizálás általánosabb elvével. A szocialista demokratizmus fejlesztése nyilván a pártszervezet vezető szerepének fokozódása közben megy végbe.Kérdezi,hogy ez hogyan fog megvalósulni. Ez a vezető szerep alsóbb szinteken is érvényesül, ennek tehát tükröződnie kellene a tervezetben is. A tervezet hiányos abból a szempontból, hogy egyrészt a tanszékek, másrészt a pártszervezet és a szakszervezet kapcsolata hogyan alakul. Elvileg kellene tisztázni a választott és nem választott szervek egymáshoz való viszonyának belső ellentmondását is. Foglalkozni kellene az oktatók jogaival és kötelezettségeivel is, egyrészt általában, másrészt az egyetemi fokozattól függően.

Takács Imre szerint a miniszterhelyettesi információ lényegesen módositja a tanácskozás helyzetét. A tervezetben foglalt alapelvek egy ilyen módositás keretében nem érvényesithetők maradéktalanul, igy a jelenlegi megoldás bizonyos kompromisszumokra kénysze-