Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)
1968.12.06. - 1. Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről, a tanulmányi fegyelmi és vizsgaszabályzatról szoló minisztériumi tervezet vitája
A rektor javaslatára a tanácskozás az állami vezetés által összeállított tiz pont szerint veszi sorra a fontosabb kérdéseket;, amelyeket a csatolt sokszorosított határozatok tartalmaznák. Polinszky Károly a hozzászólások előtt rámutat, hogy a MM a vonatkoző tvr. módosítása mellett a következő okokból foglalt állást. Külön egyetemi tvr. helytelen lenne, csakis egyetemi és főiskolai tvr-t lehet elképzelni. Az egész felsőoktatásra kiterjedő szabályozás korai, mert ahhoz, hogy a nem egyetemi jellegű főiskolák problémái áttekinthetők legyenek, még két-három év kell, ez pedig az egyetemek számára nagyon hosszú halasztás lenne, viszont nem képzelhető el, hogy a kormány két éven belül kétszer is foglalkozzék ilyen jogalkotással. így a mostani megoldás kényszermegoldás, mert az egész szabályozást elhalasztani nagyon veszélyes dolog lenne. A MSzMP KB jelenleg két-három hatalmas anyaggal és vizsgálódással foglalkozik, amelyek szoros összefüggésben vannak az egyetemek életével, igy a tudományos mechanizmus kérdésével, aminek biztos, hogy visszahatása lesz a jelenlegi irányelvekre is. Hasonló hatása lesz az ifjúság helyzetével foglalkozó anyagnak is, amellyel a KB szintén foglalkozik. Ezért a MM az Elnöki Tanácstól most tvr-módositást kér, őszintén feltárva, hogy két-három év múlva az összes felsőoktatási intézmények kérdésében vissza kell majd térni a szabályozásra. Felmerült az a gondolat, hogy most esetleg olyan felhatalmazást lehetne kérni a NET-től, hogy a tvr. egyes pontjait helyezze hatályon kívül és az érdekelt miniszterekkel együtt a művelődésügyi minisztert ruházza fel ezek módosításának jogával, tehát hatalmazza fel átmeneti intézkedések megtételére, azzal, hogy két-három év múlva átfogó törvényjavaslat kerül majd az országgyűlés elé. Ezt a NET-tel, az IM-ral kell megbeszélni. A MM most a módosítás és nem uj jogszabály mellett »an. Nagy Károly valószínűnek látja, hogy az irányelvekkel egyetértve a mpstani módosításoknak olyan fogalmazást kell adni, amely egyrészt lehetővé teszi a már most kiaadandó uj rendelkezések har- ~ monikus egészét, másrészt későbbi időpontban további finomítását. Egyed László meggondolásra ajánlja az BLTE-nek adandó olyan megbízást, hogy három éven belül dolgozza ki, hogyan képzeli el a kérdések szabályozását. Berényi Sándor szerint a felsőoktatási törvény megalkotása elengedhetetlen követelmény, de egyetért a miniszterhelyettessel: az egyetemi oktatás fordulóponton van és szinte lehetetlen ezeket a kérdéseket törvényileg most szabályozni, amikor még nincsenek meg a jövőben megvalósulandókról a tapasztalatok. így érthető, hogy a legfelsőbb politikai vezetés egyes kérdéseket átmenetileg kénytelen volt alacsonyabb szintű jogszabállyal rendezni, hiszen rossz hatású volna egy uj törvényt két év múlva módosítani. Most tehát kényszerűen a tvr-módositás a járható ut, azzal a kötelezettséggel , hogy már most munkához látva elő kell készülni a későbbi törvényi szabályozásra. Elképzelhető, hogy a NET a kormányt hatalmazza fel ezeknek a kérdéseknek átmeneti szabályozására, Elekes Lajos egyetértve azzal, amit a miniszterhelyettes mondott, hangsulyozza^annak fontosságát, hogy az egyetemek már most kapjanak megbízást a későbbi rendezés előkészítésére, mert ami most