Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

Függelék

gzi'- 13 -József Attila nemcsak a nyolc órai munkáért emeli f..l szavát, hanem a portáért és a boglyáért is, ebből látszik, hogy a parasztság sorsa szivügye.

Az 1930-as években Ady, József Attila, kedik főként.

Madách,

Babits

és Tóth Árpád

tevékeny-Magyarország a hárommillió koldus országából ismét többmilliós koldus országáválvál a Horthy rémuralom miatt.

A zsellérek, akiknek nem volt földjük, földönfutók lettek.

Móricz bebizonyítja a Sárarany c. regényében, hogy a sár között van arany is.

A második világháború éveiben a földeken csak termeltek s nem trágyáztak. A rágyázással kapcsolatban egyébként meg kell emliteni, hogy a háborús évek miatt a lóállomány erősen lecsökkent. Az a nyg táplálkozásnak volt betudható, így a föld a legértékesebb tápanyagát, az istállótrágyát nem kapta meg.

A zsirosparasztság vékony rétegét kuliksárnak nevezzük.

Népiesek közé tartozott: Zilahy és Erdős 3óné.

A parasztság nagy erő, pedig még csak esznek, esznek nem beszélnek, esznek, de már gondolkodnak - mondja József Attila.

A szegényparasztokat már a Rákóczi szabadságharc idején is'kiroke vezetésből, a paraszt legfeljebb a brigadérosságig vihette.

Kiss János felismeri, hogy nem tud'enni, mert a szegényeknek még nemhogy gyomra, ami mindent bevesz.

sztették a

hasa sincs

1