Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1967-1968 (HU-ELTEL 1.a.30-31.)

1967.10.19. - 1. Az egyetem 1967/68. tanévi munkatervének vitája

19-én. délben jöjjön be a rektorhoz, A Dékáni hivatalban egy tiszt­viselőnő telefonon azt közölte, hogy az illető professzor szabad­ságon van ós okt. 19-én érkezik vissza, viszont a professzor lánya okt. líi-án telefonon azt mondotta, hoÍHy édesapja vidékén van, onnan csak szombaton, okt, 21-én érkezik haza, de okt, 24-én íjoi±­­doab« utazik, tehát nem tud eljönni a rektorhoz. A rektor a tan­széken érdeklődött, hogy az illető professzor adott—e negbizast a rangidős oktatónak, hogy távoliétóban tartsa meg elő dúsait, de kiderült, hogy ilyen megbízást senkinek sem adott, tanrendben meghirdetett óráit senki sem tartja nog, és az értesülések szexánt novemberben so m fogja senki aeg«ax*tanx. Ha ilyesmi egy félévben csak egyszor fordul elő, már az is súlyos jelenség. A rektor ismételten as .T tagjainak segítségét kéri, hogy megte­remthetik legyenek az ágyekémen a normális munka feltételei, az oktatási fe, yelcci, az órák és a kiirt vizsgák becsületes, pontos megtartása, lésképp nem leköt megváltoztatni azt a Közvéleményt, amely néha-néha felüti a fejét, hogy t.i. az ki’ -n baj van a munkafegyelem terén, egyes oktatók oea tartanak órákat stb. Hiúba mondják az gyeton vezetői a párt- és az állami vozotéknek, hogy mindent megtesznek a raunkaf egy elem érdekében* az előforduló ese­tek szórványosak, nem jellemzőek általában az «.gyetoar© s ilyenek riósutt is előfordulnak, ha egyikét Iiónap taulva újra adódik vala­mely noskivónatos esőt. Hajós ú.yőr. y megdöbbenéssel hallgatta a rektor szavait és felhívá­sét, líehóz az .T tagjainak segiteniök ebbon, hogy ilyesmi ne le­gyen, mert ez legfeljebb azt jelentené, hogy a jelenlévők nem csi­nálnak ilyont. Véleménye szerint, ha ilyesmi előfordul, megfelelő fegyelmi vagy kivizsgálási eljárást kell indítani, mert az gye­­tem érdeke, hoyy azért, mórt valaki az , ayetemen professzor, ne legyen mentes uiinden előirás alól. Aa illető ellen tehát megfe­lelő módon, el kellene járni. iíogemlit egy esetet, aoa i>anászképpen, hunom «ívért a jelen pillanat— ban fél a jövőtől, pedig bízni szorotno benne. A tanszékek személyi ellátásáról van szó, mert évről-óvre .iuaius-s zoetoubor hón, ttjukban, néha még ok tóbor ben is aa/tv a tansáékvogot» “oStlsu ho.- y'fao.y&n Bndja a rondolkozésre álló oktatókkal ellátni a munkát ; s .ajés prorenoaor itt főként a féléllás ínakra gondol. Az egész nyarat végigizgulta, e.jy sor ivatáriclöt kapott a döntésre, s a végén csodák csodájára rendbejött az oktatás ellátásának ugye. A nagyon szülvén áll a státusokkal. legutóbb még állásokat is Ice lie ttl ead­nia. _ Pedig u ‘Ó2K—n a hallgatok látszáma nőm csökkent, sőt a mate­matika toraiétán emelkedőtt. Lehetetlen dolog, h0&y egy—egy tan­széken ne legyen lehetséges, hogy ogy-egy oktatónak egy félévig kö­vesebb munkai, lehessen ríni, hogy tudományosan dolgozhass ók, vagy egy félévre no lehessen letjesea felmenteni a tanszéki munka alól, hogy disszertációt Írhasson. Ott tartunk ; zonbe n, hagy a létozükse; -lotszorüon szükséges minimális óraszámokat - oktatóink több mint heti lo órájával számolva - se© lehet kivel ellátni. Hajós professzor tudatában van annak, hogy kellenek félállások: a megbízás alapján külföldön tartózkodót helyettesíteni kell, az aspiránsnak mentek munkájút el kell látni, vannak speciális fela­datok stb. Kiképzőibető, hogy a béralapgazdálkodós üzen a tor-loten megoldást fog hozni, de araikor ez a probléma februárban az ;X' aló

Next

/
Thumbnails
Contents