Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1965-1966 (HU-ELTEL 1.a.25-26.)
1966.07.27 - Nagy Károly rektor beköszöntője
Kardos Tibor egyetemi tanár előterjesztése Vittore Branca padovai professzor diszdoktorrá avatása tárgyában Az Italianisták Nemzetközi Szövetsége /ÍNSZ/ 1967. március 29 és április 2 között Budapesten tartandó VII. kongresszusának előkészitése soi^án több oldalról felmerült az a kivánság, bogy a Budapestre érkező kiváló olasz tudósok közül néhányat részesítsen különleges megbecsülése 3eleiben a magyar tudományosság. Bár az ide érkező olasz és nem olasz vendégek közt nagyon sok elsőrangú, világhírű tudós lesz, elsősorban is olyanokra gondolunk, akik munkásságuk, érdeklődésük és tudományos rangjuk tekintetében különleges helyet foglalnak el az olasz és a nemzetközi tudományos" közvéleményben. Jelentékeny szempontnak tartjuk azt is, hogy az illető tudósok mennyire mozdították elő a múltban is és a jelenben is a magyar-olasz kulturális kapcsolatokat, és hogy e téren a jövőben is mi várható tőlük. Mindezen szempontokat figyelembe véve különösen két tudóst vehetünk számításba. Az egyik Umberto Bosco professzor, a római egyetem tanára, az IKSZ olasz elnöke, a Consiglio Nazionale dello Ricerche /CNR - az olasz Minisztertanács mellett működő Országos Tudományos Kutatási Központ/ főtitkára; a másik Vittore Branca professzor, padovai egyetemi tanár, az INSZ főtitkára,“a velencei l’öndazione Cini /az egyik legnagyobb olasz tudományos intézmény/ tudományos főtitkára, akinek érdeme az INSZ VII. kongresszusának Budapestre helyezése. A különböző szempontokat mérlegelés tárgyává tévén arra a meggondolásra jutottunk, hogy Umberto Bosco professzort életkora, tudományos érdemei és a tudománysz<rvczésben elfoglalt rangja /a CNR Olaszországban nagyjából ugyanazt a funkciót tölti be, mint nálunk az MTA/ méltóvá tennék őt, hogy az MTA tiszteleti tagjai között foglaljon helyet; Vittore Branca professzor esetében, aki szenvedélyes ©gyötörni oktató, ragyogó egyetemi pályafutással rendelkezik, emellett kitűnő tudományszervező és a nemzetközi tudománypolitikai életben is jelentős szerepe van, s végül, de nem utolsó-sorban mert azon a padovai egyetemen tanít, amellyel Magyarországnak régi és hagyományos kapcsolatai vannak, úgy érezzük, mindez alátámasztja annak célszerűségét, hogy Egyetemünk diszdoktórává javasoljuk, s hogy Egyetemünk méltassa is őt erre a megtisztelő címre. Vittore Branca professzor 1913-ban született, egyetemi tanulmányait a pisai Scuola Normale Superiore tagjaként /megfelel a mi volt Eötvös Kollégiumunknak/ a pisai egyetemen végezte oly kiváló és felvilágosult mesterek vezetésével, mint Attilio Momigliano és Mario Casclla. Egyetemi doktorátusa után oklevelet szerzett a salzburgi középkori irodalom és kultúra felsőfokú tanfolyamain /1936/ majd 1937-től kezdve az Accademia , della Crusoa munkatársa, mint a Boccaccio nagy kritikai kiadás előkészítője. 19^2-ben szerzett magántanári képesítést, 1944 ío 1949 között a
