Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)
1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében
megoldani s z earnarx umx léletesen, élvezetesen; didaktikusán foglalkozások anélkül, hogy az egyetemi oktatás szempontjából szükséges tudományos jellegük csorbát szenvedne, bizonyos szakdidaktikai célok szolgála tába is beállíthatok lennének. A tanszékek oktatómunkáját elemezve rá kell mutatni- 9 -egy-két olyan hibaforrásra is, melyek miatt a tanszékek nem v: geznek olyan oktató-nsvelőmunkát, melyet tőlük a hallgatóság ás a társadalom joggal igényel. A tanszéki, ill. egyetemi oktatómunka lényegében tartalmi ellenőrzés nélkül folyik. Az egyetemi oktatóba helyezett bizalom a forrása ennek, mely az esetek túlnyomó többségében reális forrás. Azonban nem minden esetben. Az ifjúság erkölcsi és politikai arculatának alakulására nagy hatással van azon oktatóknak személyi hatasa, akikkel egyetemi tanulmányaik alatt megismerkedtek. A hallgatóság kritikus szemmel figyeli a különböző poszton álló vezetőket is, e kritikus szemlélet azonban kel ms g erőteljesebb azokkal az oktatókkal szemben, akikel közvetlen kapcsolatban vannak. Az oktatók munkamorálja, felkészültsége, emberi magatartása r, hallgatók állandó reflektorfényében áll» Mivel ezen a területen'az alapos vizsgálat még több apró hiányosságot tudna feltárni, szükséges, hogy az egyetem ás a karok vezetése, a nevelés szempontjából fontos személyi példamutatás elvét világosan látva ne késsen a fele losségrevonással és az állandó, rendszeres ellenőrzéssel azt erősíteni. » Másik fontos hibaforrás az oktatók szétszórtsága.Az egyetemi oktatók túlnyomó többsége másodállást, mellékállást vállal'; akadémiai, társadalmi elfoglaltsága, különböző előadások tartása teljesen leköti egyes oktatók energiáját. úSzen elfoglaltságok zöme társadalmi igényből születik, megállapítható azonban az is, hogy az oktatók nagy része igényli is ezt. Egyes oktatók tevékenységét már-már a pénzszerzés laza tölti be. Ez.a helyzet súlyos következményekhez vezet. A tömegoktatással megnőttek az egyetemen az oktatói feladatok. Az ifjúság az elmélyült oktatómunka mellett nevelőmunkát is vár tanáraitól. A különböző területeken lekötött oktató azonban az egyetemen a legjobb esetben is csak jó óraadó lehet, de nem tanár. Az ifjúság nevelését, oktatá sát nem csak az egyes oktatóknak, hanem inak kell végezni. ^ tanszéki kollektíva »cät, jellemének alakitáveli a jövő egyetemi lesné tanár a tanszékek kollektiváneveli a fiatalt, de nenemzecu lék? tanszékvezetők köteát is. A ! is a égé és felelőssege a tanszék.' munka olyan szervezetének kialakítása, mely lehetővé teszi a tanszéken oktató fiatalok maximális fejlődését, és megfelelő irányítást ad azok tudományos és oktatómunkájához. Az ilyen tanszéki kollektívák az, egyetemen viszonylag ritkák. A tanszékvezetők többségének nincs lehetősége, s egy része nem is. törekszik ilyen tanszéki légkör megteremtésére . Gyenge, sőt beteg a kritikai szellem. Felfelé gátolja a nyilt kritika kialakulását az ú.n. tekintély tisztelet, melynek rugója nagyon sokszor elvtelen konformizmus, ösztöndíj féltés, publikálási lehetőség féltése, egyszerűen értelmezve az előmenetel féltése, befelé gátolja a kritikát a rosszul értelmezett kollegalitás. így a nyílt, egészséges kritika légköre helyett nagyon sokszor suttogó pletyka alakul ki, A pozicióféltesnek elég gyakran megmutatkozó légköre nem befolyásolja előnyösen a tanszéki munkát ás nem neveli az erről természetesen tudomással biró ifjúságot sem. xi pozicioföltésnek asolja előnyösen a
