Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)
1963. január 25. - 2. Javaslat egyetemi kutatócsoportok létrehozására a pedagógiai tudományok egyes területeinek fejlesztése céljából
érthet mindenhez* Egy tanszéken beiül, ahol általában ugyanazon tudományág kérdései merülnek fel, többé-kevásbá még elképzelhető,hogy a professzor, a tanszékvezető árt ahhoz a kérdéshez, amelynek kutatásáról szó .van. Már itt is meg kell azonban jegyezni,hogy a tudomá" nyolc, különösen a természettudományok ás a műszaki tudományok legujabbkori fejlődése egyetlen tudományágon belül is a kutatási irányi nagymértékű differenciálódásával jár« Lassan senki sem állithatja magáról,hogy akárcsak egy tudományág egészéhez iá kellő mélységgel értene. Még inkább igy van ez a karok és egyetemek vonatkozásában. Egy természettudományi karon, amelynek tevékenysági köre a biológia' tói a csillagászatig terjed ki, egy bölcsészettudományi karon, amelyen indoeurópai nyelvészettel, .spanyol irodalommal és középkori egyetemes történettel egyaránt foglalkoznak, teljesen elképzelheted len, hogy bárki, egyszemélyi vezető, a tudomány érdemi kérdéseihez egymagában hozzászólhasson.- Ez az ellentmondás formailag feloldhatatlannak tűnik, mert vagy egyszemélyi vezetésről van szó, vagy ér*' demi vezetésről. A kettő úgy látszik kizárja egymást. Ez azonban az'ellentmondásnak erősen formális, met? fizikus szemléletét jelentene. Egyetlen személy nyilvánvalóan nem i lehet alkalmas az érdemi kérdésekben való vezetésre. Az egyszemélyi vezetést azonban soha és semmi körülmények között sem lehet abszol* nak elképzelni. Arról van szó, hogy az egyszemélyi vezetőnek a tu>b mányos kollektívákra kell tám.-.szkodnia, értenie kell ahhoz,hogy megszervezze a kollektívák munkáját, létrehozza a szakemberek kö2^ a vélemények cseréjét, biztosítsa az alkotó viták légkörét ás tán0' gassa azt a helyes álláspontot, amely az ilyen légkörből, az ilye*1 vitákból szükségképp kialakul. Ez természetesen nem annyit jelenti hogy a tudományos vezetésnek hasonlítani kellene valaminő vitakl^ elnöki funkciójához. Nemcsak erről van szó, hogy megadjuk a szót mindenkinek, ajci szót kér, hanem, orról is, hogy végsőfokon a tud0' mányos kollektívák álláspontjainak megfol.lő kialakítása, az alk°* légkör és az alkotó munka feltételeinek biztosítása után dönteni^ tudjunk azokban a kérdésekben, amelyek a vita során felmerültek-’ Ez a döntés termesze tcen más szintű kell hogy a tanszéken, a karon jo az egyetemen. A tanszéki tudományos pro í rendszerint azonos tudományágon belül merülnek fel, a döntés le^e
